Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábits Frigyes: Latabár Endre győri színtársulata
mekként mozgatható színészetet; mert mi lehet veszélyesebb akadálya a színészet haladásának? mint a sors által minden két vagy három hó után más, egészen ismeretlen közönség elé dobatni, melynek természete, igényei, szokásai egészen újak, teljesen ismeretlenek; nem kénytelen-e mindig különbféle új, de mély gyökeret vert előítéletekkel küzdeni?” A vándorlás velejárója volt az állandó személyi változás a társulatban. La- tabár együttese e tekintetben is előnyösen különbözik. A vezető gárda változatlanul együtt van a győri években, s ez már utal a társulat kiegyensúlyozott belső életére is. Csak növelhette a becsületüket a közönség előtt, hogy Benedek József, Fol- tényi Vilmos, Gőzön Imre részt vett a szabadságharcban; Kecskés Károly és Némethy György előbb színésztársai, Bem seregében harcos társai voltak Petőfinek. Érdekes további Petőfi-kapcsolata is van a társulatnak. Ismert epizódja a költő életének a debreceni leánykérés. A színésznő, akit megkért, Prielle Kornélia, a féltékeny harmadik Gyulai Ferenc; most mindketten e társulat tagjai. Gyulai egyébként Gyulai Pál testvére és a Vén színész c. elbeszélésének mintája. Gőzön Imre Jókai unokatestvére, Berzsenyi Károly is költő-rokon. A társulat nagyrészt a Nemzeti Színház megnyitása után pályára lépő nemzedék. A színészetről és a színészi hivatásról már másként gondolkozik, mint az úttörők. Már nem a tűrés és a hűség az egyetlen színészi erény, a tehetséges és művelt színész az eszmény. A legátfogóbb önképző programja az igazgatónak van. Zenét és nyelveket tanul, törekvő pályatársait is tanítja, s tanulmányait a színház számára mint operaénekes, karmester, zeneszerző és fordító hasznosítja. Ez utóbbi tevékenységével befolyásoló hatása van a magyar színi kultúra, elsősorban Offenbach műveinek az átültetésével. (Mindezeken túl dinasztiát alapított; meg kell írni az életrajzát.) Bizonyos, hogy a színészi munkáról alkotott felfogását érvényesítette társulata összeállításában is. A tagok említett rokoni kapcsolatai csak növelhették az igazgató példájának vonzását. Serkentőleg hathatott a pesti színészek irodalmi tevékenysége is, közülük is elsősorban Egressy Gáboré, akivel többen leveleznek is, mégpedig a legnagyobb tisztelet hangján. (Pedig ezek még Egressy szilenciumos évei.) Nem lehetett közömbös a győri jóakaróknak, Ecker Jánosnak és főként Kovács Pálnak a példája sem. Némethy György első drámaírói próbálkozását a győri évekre tehetjük, de Írogatott Berzsenyi is, drámaátdolgozása szerepel a győri műsoron. Kecskés egy ma már ismeretlen drámafordítását küldi bírálatra Egressyhez. Csercser Natáliának is játszották egy fordítását (Medicis Mária vagy így fogják a férjeket), ez alighanem Benedek József közreműködésével készült, akinek két műve is műsoron van. A Dárius kincsét (zene: Latabár Endre) és több más darabját, drámafordítását nyilvántartja a dráma- és színháztörténet, nem említi azonban egy másik Győrött színre került művét, holott ez sem érdektelenebb a többinél. Aki az 1853-as év magyar sajtóját lapozgatja, sűrűn találkozik Becher- Stowe nevével és regényének magasztalásával. A Hölgyfutár például ,,a világ- irodalom legújabb és legnépszerűbb óriásának” nevezi a Tamás bátya kunyhóját. A magyar fordító, Irinyi József hű volt önmagához és jól választott, mikor .átültette a regényt. Mintha az elbukott magyar forradalom nosztalgiája bujkált volna benne, övezve tiszteletével egy másik, még küzdő hősi vállalkozást, az amerikai négerekét. A regény iránti érdeklődést még csak fokozta egy mondata, mely — jókora tévedéssel — ezt állítja: ,,A magyar nemesek milliókat 84
