Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Z. Szabó László: Színházi esték Győrött
Balázs István személyzeti előadó tizenhét éves korában jött ide. Középmagas, szikár ember. — Mikor itt kezdtem, alig volt gépesítés. Főleg lovakkal dolgoztunk. Egész ötvenháromig. Akkor lett a vállalat MASZOLAJ. Egy Szarkiszov nevezetű szovjet mérnök kocsival végigjárta a vidéket. Elcsodálkozott azon, amit látott. Gépek kellenek, utakat kell építeni, mondta. — Hányán dolgoznak ennél az üzemegységnél? — Jelenleg kilencszáz ember. Ez a legöregebb mező. Nagyon sok munkás van, aki egyidős az itt fúrt kutakkal. Elhasználta őket a munka, sokukat improduktívként kell foglalkoztatni. Nem akarjuk elbocsátani őket. — Még ezt mondja: — Mi nem kapunk olyan megbecsülést, mint a szénbányászok. Pedig egy szakszervezethez tartozunk. Ezen kéne valahogy segíteni. Este kigyulladnak a fények a kis „olajvárosban”. Bálint László, az általános iskola igazgatóhelyettese azt mondja: — Többnyire kétlaki emberek az „olajosok”. Nyolc órát a kút mellett töltenek, a többit otthon a gyümölcsösben, szőlőben, kint a földeken. A gyerekeken nem lehet észrevenni, hogy olajbányász- vagy geológus-,.csemete”. Nincs kocsmája a „városkának”. — Keveset isznak ezek az emberek. Alig van forgalom — mondja az egyetlen presszó kiszolgálónője. — Fizetési napon? — Tegnap volt fizetés, de korábban kellett zárnom, mert nem volt vendég. Néha akad egy-egy iszákos, de hamar kikopik innen. Olaj. Ezrek kísérik, figyelik útját. Féltik, vigyáznak rá. Kár minden cseppért. Ha a szivattyú vizet hoz fel, vagy szárazon köhög, „kimerült a kút”. Ilyenkor leszerelik a szivattyút, továbbviszik a vascsöveket. Gaz növi be a nyomokat. Begyógyulnak a sebek. Egy drámai alkotás felélesztése több okból történhet. Meghatározhatja újrajátszását egy évforduló, az egész évi műsor koncepciója, de közrejátszhat a személyes vonzalom is. Mégis: bármilyen ürüggyel kerül színpadra, végső soron a néző gondjaira, töprengésére kell válaszolnia; másképp lemond az örök színház leglényegesebb célkitűzéséről: a gondolattal együtt jelentkező játék funkciójáról. Színházi életünk megoldatlan problémái megkövetelik a színháztól, a kritikustól és a nézőtől, hogy napjaink kérdéseire keressék a választ, a feleletet. Épp a keresés következtében érthetők azok a törekvések, amelyek a XX. században Piscatorral vették kezdetüket, s Brecht nyomán nyertek polgárjogot a színpadon. Ezért szaporodhattak el az adaptációk is. Hiszen akár igényes rendezőről van szó, akár olyan egyéniségekről, mint Brecht, Sartre, nálunk Illyés, Czoma László 137’ Színházi esték Győrött
