Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szíj Rezső: Városrekonstrukció Szombathelyen

rajta álló szobor egyszerre utal magyar és az egyetemes történet, a múlt és a jelen összefonódására.

Az Ady tér kulturális negyed, amit az odaépülő diákkollégiumok hangsúlyoznak. A városiban tanítóképző működik, s a fejlődés során elkerülhetetlen lesz, hogy egyetemi rangú főiskolát is ne kapjon a város, amivel a tervező számolt is. E tér közvetlenül kapcsolódik a római múlt föld feletti emlékeihez, a Romkerthez, azután a régi egyházi központhoz, amely szintén történelem, s mert építészetileg és városképileg is érték, ezért a helyén marad.

Talán e rövid áttekintés is utal a városrekonstrukció és az urbanizációs igények lényeges elemeire.

Az Ady Endre tér

Mi történt eddig, ami igazolja, hogy egységes szempontoknak megfelelő építészeti kultúra bontakozott ki Szombathelyen? Egyrészt maguk az épületek a döntők, másrészt a szemlélet és a mód, amely szülte és a városba illesztette őket.

Ami a legszembetűnőbb, az, hogy a város külső képében mennyire modernizálódott. Űj sétányok a Gyöngyös és a Perint partján és új terek létesültek, ezek közül a Savaria tér és a Március 15 tér, valamint a vasútállomással szemben levő Éhen Gyula tér már majdnem teljes egészében megépült.1 Különösen tetszetős a Március 15 tér, a rajta emelt Művelődési és Sportházzal2, amely hangversenyek, operai és színelőadások tartására éppúgy alkalmas, mint sportesemények rendezésére. 1965-ben avatták föl az SZTK 6 emeletes Megyei Rendelőintézetét,3 a szomszédságában a Szolgáltatóház 4

97