Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Koncz István: A kiválóság boldogtalanjai

ebben nem törődik (nem úgy, mint az 1954-es II. József ben.) Újra a Villávi- fénynél-ben és a Papucshősben kialakult problematikához tér vissza. Sárkány Béla — Nagy Imre, Holly Sebő és Sántha Endre családjába tartozik. A kérdés azonban — amire itt választ keres s amit azokban nyitva hagyott vagy fel sem vetett az író — új. Van-e mód kitörni a kiválóság boldogtalan magányából? Van-e bensőséges emberi kapcsolat, amely ezt a kitörést lehetővé teszi? S végül is: ha a kiválóak mind a silány környezet miatt szenvednek, nem bennük van-e a hiba? Nem a környezet, nem az átlagosak, a középszerűek képviselik-e a „normális” emberséget; s vajon nem a kiváló egyén az abnor- mis-e?

Sárkány Bála történész-professzort csak gúnynevén emlegetik és rettegik az egyetemen: „szörnyeteg”. Meg is felel e gúnynévnek, melyet hajdan, diákkorában akasztott rá osztálytársa, egy mai tanárkolléga, aki államtitkárrá avanzsált, s akivel az akkor, amiatt elhidegülő viszony ma sem tud egészen újra felmelegedni. Tanítványaihoz, beosztottjaihoz, családjához egyaránt csípős, visszautasító. Rideg atmoszférát teremt maga körül, de előadásaiért rajonganak, mindenki zseninek tartja, s méltán: tudásával, meglátásaival professzor- társai közül is kiemelkedik.

Özvegy. Felesége a Villámfénynél Annájához vagy a Győzelem Sántháné- jához lehetett hasonló. Védte, kímélte, teljesítette vélt asszonyi kötelességeit, de családépítő ösztönével le is húzta, együtt szárnyaló társa pedig nem tudott lenni férjének.

Az élő s elvadító környezethez tartozik lánya, Márta, annak férje, Hídvégi Egon, aki egyébként a professzor-após adjunktusa; továbbá Sárkány fia, Lóri, aki csak a sportnak és az udvarlásnak él, s mindkettővel az apa lebecsülését és ellenszenvét vívja ki. Hidvégiék sem élvezik az apa szeretetét; Mártában anyja szelleme él tovább, Hídvégi pedig tehetségtelenebb apósánál, nem bírja el a nagy ember nyomasztó közellétét, ugyanakkor törtető, pécsi katedrára pályázik, s ebben céltudatosan használja fel összeköttetéseit, többek közt a már említett Boronkai államtitkár ismeretségét.

A professzor megismerkedik egy vegyésznővel, aki csak passzióból jár el meghallgatni az ő tudománytörténeti előadásait. Ez az őszinte, a megszokottól elütő érdeklődés, a természetes intelligencia, a paraszti származást megőrző karakter eredetisége s a fiatalság megteszi a magáét, s a szándék, hogy ezzel felbosszantsa s elűzze Hidvégiéket a lakásból is, megadja az utolsó lökést: Sárkány egy hirtelen elhatározással feleségül veszi a harminc évvel fiatalabb Amált (akinek különben előtte fia, Lóri tette a szépet).

Sárkány szinte tíz évet fiatalodik, visszatér munkakedve és derűje, más a környezetéhez s az egyetemen sem oly „szörnyeteg”. Az első hónapokban csak úgy harsog belőle az erő s boldogság: hát mégis van, létezik valaki, aki megérti, akivel megoszthatja gondolatait, aki társa nemcsak a testi szerelemben, hanem a világot rengető nagy gondolatok kimunkálásában is. „Milyen gyönyörű az, hogy diktálhatok — mondja, ami egy szerelmi vallomással is felér. — Soha életemben nem tudtam diktálni. Ez bizalmasabb együttlét, mint egy paplan alatt feküdni. Jobban röstellem az alakuló, tétovázó mondataimat, mint szemérmetlenségemet. Még akkor is kimegyek a szobából, ha nyomtatott szövegemet olvassa valaki. Ahhoz, hogy én valakinek így diktálni tudjak, benne kell lennem, s neki énbennem.” Szakítanak a megrontó úri életmóddal is, eladják a budai villát, Szentendre szigetén vesznek meg egy parasztházat,

61