Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 2. szám - SZEMLE - Tüskés Tibor: Károlyi Amy: A harmadik ház
a vers itt olyan, mint egy befejezetlen mondat, egy félbemaradt mozdulat: lebeg és elszáll... Egyetlen versből, a kötet élén álló Víz és szél címűből jegyeztük ki az alábbi példákat: „Messze úsznak a lámpás hajók / e szalagon vont lampionos kertek”. — „Éveik sírboltja”. — „A szél konok és szomjazó”. — „ Kit áramlás ide sodor, / sorsa kötélen száradó”. — „Lakatlan csigaház: az emlék”. — „A kövült örömök / szétfutó nyája legelész- get” stb. Ezek persze csak kiragadott sorok, töredékek, egy vers építőkövei; a látásmód következetessége, a szemlélet egysége, a gondolati pillérek fogják ösz- sze és emelik költészetté. E kifejezésmód rokonságára a képző- művészetből tudnánk leghamarabb példát mondani, hazai nevek közül talán Kondor Béla rajzait. A Síremlék című több részes vers befejező darabja mintha csak verses „illusztráció” lenne valamelyik Kondor-grafikához: A halál baltái vágták gyökerét, hiába támogattuk, kidőlt a fa, ágai közül messze gurult a fészek, lombjai közül kiúszott a hold, felrebbentek az alvó csillagok, tükörre úszó csónak: eloldódzott a levélsusogás ... E költészet érzelmi-hangulati körét, filozófiai „töltését” főként az elmúlás gondolata adja, a fájdalommal, a szenvedéssel való együttlélegzés. A kötet csúcsa, a sajátos, Károlyi Amy-s kifejezés- mód és költői gondolat szerencsés találkozásából született vers a címadó A harmadik ház. A tíz részes költemény a tömör szerkesztés, a pontos kifejezés és a gondolati tisztaság remeke. A költőt elhagyta életének „két szép háza”: bárány-mennyboltú ifjúság s éveim fojtó, villámló nyara — lm, szőlőlevéllel koronázva, akár a fürt a mustoskádban, halálom tornácára lépek. Számvetés és örvénylő félelem, áhitatos megnyugvás és riadt aggódás, „édes és rettenetes” gond fonódik össze a versben. Az ellentétes hangulatú képek és jelzők, a polarizált érzések és gondolatok rezzenetlen egyensúlyát teremtette meg a költő. A vers az élő ember látomása a halálról, arról a „harmadik házról”, melyet eddig mindenki csak kívülről látott, s berendezéséről, bútorzatáról, lakóiról üzenetet senki sem küldött. A költő is csak látomását mondhatja el. De a halál kérlelhetetlen tényének kimondásával az élet vállalását teszi könnyebbé, teljesebbé. Ebben a szintézisben oldódik föl Károlyi Amy verse is, mely méltán juttatja eszünkbe Kosztolányi nagy halálverseit, a Hajnali részegséget meg a Szeptemberi áhítatot. A kötet „tapinthatóbb” versei főként műveltség-élmények újraélése és utazási benyomások rögzítése, tehát ihletük valamiképp közvetett. Az Antik mezőn ciklus darabjaiban, a görög mítosz alakjainak újraköltésében; a klasszikus értékek átmentésében remekel a költő: a lá- tomásos kifejezésmód itt helyén van; az Utazás ciklus darabjai viszont csak kulturált, de jegyzetszerű számbavételét tartalmazzák a helyeknek, ahol a költőnő az utóbbi években megfordult. A harmadik ház Károlyi Amy csaknem három évtizedes költői pályáján a harmadik verseskötet. Weöres Sándor feleségeként is megőrizte hangja önállóságát, eredetiségét. Ez a költészet nem Weöres Sándor-os, hanem Weöres Sándor feleségének költészete. Lehet-e költőnő számára nagyobb erőpróba, mint a nőiesség és a költői példa, a hasonlóság kísértéseit elkerülni? Tüskés Tibor n'r 'V ö<u I tí 160
