Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 2. szám - SZEMLE - Poór Péter: Gergely Ágnes: Glogovácz és a holdkórosok

Egyszerű vagyok s olyan 'primitív,

nem jog semmit se az ész, se a szív,

s mégis beszivárog a tudatomba,

hogy itt a világ másfele megy, látszatra szabadabb,

messzebbről indult s más elrendezésben,

úgy érzem magam mégis, mint a vad,

a paloták közt nem vagyok szabad, —

(Lebegek a tájban)

Képszerűen megjelenítő, szinte kézzelfogható atmoszférát teremteni tudó ereje több versében is felcsillan. Pl. a Pusztai hangversenyben, a Gyilkos hajnalban vagy a Gyenesdiási gyászban — mely szerintem a kötet egyik gyöngyszeme :

Dermesztő volt a csönd még az imént, a táj lihegve ontotta színét, ugrásra készen állt a Balaton, mint aki fél és rosszat szimatol.

Csak egy libatoll szállt a falun át, moccantalanul kísérték a fák.

Űj színfoltot jelentenek a kötetben — és Mátyás Ferenc egész költészetében a Borivók, Halászó lányok és a feleségének írt megkapó Napasszony és Örök szerető c. versei.

Éppen ezért, túlzott szerénységnek érzem, amikor Mátyás a kötetről vallva ezt írja: „Űj verskötetem... tárgyi mondanivalója alig több s nem is nagyon más, mint az előző köteteké..

Talán ennyivel is sikerült kidomborítanom: több évtizedes költői pályafutása után Mátyás Ferenc költészete megújult, hirtelen felfelé ívelést mutat. Akár határkőnek, akár irányjelzőnek tekintjük a Paraszt-Pietát, mindenképpen megkülönböztetett figyelemre számot tartható alkotások gyűjteményével állunk szemben.

Szabó Erzsébet

Gergely Agnes: Glogovácz és a hotíkórosok

Első megfontolásra kevés végletesebb ellentétet képzelhetünk el, csupán alkotáslélektani szempontból tekintve is, a lírai költemény és a groteszk próza írójának szemléletmódjánál. Hiszen a líra, akárminő formájában is, valamilyen pozitív, a groteszk viszont valamilyen negatív előjelű egyértelműségnek kifejezési formája.

Gergely Ágnes, a költő — és műfordító — első kötetének tanúsága szerint csupán kevés és laza szállal kapcsolódott a lírai groteszket megteremteni próbáló modern irányzatokhoz: inkább csak mostan, új regénye felől figyelve kezdenek kicsendülni a másfajta alaphangütés sajátos felhangjai.

Kevésbé az Ajtófélfámon jel vagy néhány szatirikus és bökverséro gondolok, ezeket egy-egy ötlet, pillanatnyi düh

157