Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Simonffy Emil: Vándorszínészek Nagykanizsán 1854-ben
nemzeti mozgalomban. A vezetés Pest kezében volt, a vidéki színházak a Pesten bemutatott darabokat játszották. A cenzúra súlyos kötöttségei között kellett megtalálni az utat a nemzeti gondolat hirdetésére/1 Nagykanizsán az 1850-es években többször fordultak meg magyar vándorszínészek, Latabár Endre, valamint Szöllösi Mihály és Szuper Károly társulatainak a szerepléséről tudunk.5 1854-ben az utóbbi játszott Nagykanizsán. Szöllösi Mihályról nem sokat tudunk, az ekkor Nagykanizsán is szereplő leánya — Szöllösi Nina — később ismert nevű színésznő lett.0 A társulat tulajdonképpeni igazgatója és rendezője Szuper volt, 1839-től színész, Petőfivel is kapcsolatban állt, részt vett a szabadságharcban, egy ideig vissza is kellett vonulnia a színpadtól, később is voltak kellemetlenségei a rendszerrel.7 A közel húsz főből álló8 társulat Szombathely felől érkezett Zala megyébe.9 Zalaegerszegen két heti szereplésre kértek engedélyt, de csak nyolc előadásukról tudunk.10 Nagy- kanizsai szereplésüket május 13-án kezdték meg, és június 19-ig általában hetenként négyszer — kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap — este nyolc órai kezdettel tartottak előadást. Előadásaikra színlapokat nyomattak a helybeli Markbreiter-nyomdában, ezek közül 21 maradt fenn.11 A teljesnek látszó sorozat alapján össze tudjuk állítani az együttes nagykanizsai műsorát: Május 13: Szigligeti Ede: Házassági három parancs. Vígjáték népdalokkal. Zene: Szerdahelyi József. A végső kardalt a „Zala-Egerszegi csárdásra” Tóth Kálmán „Szerelmi vad rózsáiból” alkalmazta Szuper Károly. Május 14: Szigligeti: Cigány. Népszínmű, zenével és népdalokkal. Zene: Doppler Károly. Május 16: Görner:12 Angolosan. Vígjáték. „Magyarositta” B. S. F. A szünetben a férfi énekkar dalokat adott elő: Kreuzer: Kápolna; Them: Pohárdal; Petőfi—Eg- ressy: A szerelem, a szerelem; Egressy: Csajkás dal, Csárdás dalok. Május 18: Kovács Pál:13 Három szín. Vígjáték. — A szünetben Buraki Ferenc erdélyi táncművész csárdást táncolt.” Május 20: Dumanoir—D’Enneri: Tamás bátya kunyhója. Dráma Beecher—Stowe regénye alapján, fordította Országh Antal. Május 21: Szigeti József:15 Szép juhász. Énekes népszínmű. Zene: Erkel Ferenc és Egressy Béni. Május 23: Anicet—Bourgois—Masson: A koldusnő. Dráma, fordította Csepreghi Lajos. Május 25: Rokkant huszárok, vagy Tündérlak Magyarhonban. Énekes népszínmű, Hirschfeld „Tündérlak” c. vígjátéka után feldolgozta és a zenéjét írta Egressy Béni. Május 27: Jókai Mór: Dalma, az avarok utolsó chágánja. Történeti dráma. Május 28: Szigligeti: Csikós. Népszínmű. Zene: Szerdahelyi. Május 29: Szigligeti: Cigány. Ismétlés. Június 1: Szigligeti: A nagyapó. Énekes vígjáték. Zene: Doppler. Június 3: Deborah. Népdráma Mosenthal16 után Somolki Ferenc. Június 5: Gaál József: Peleskei nótárius. Énekes bohózat. Június 7: Seribe: Két lélek egy gondolat, két halott és semmi sír. Bohózat, fordította Ottinger Eduard és Mária, magyarrá tette Gőzön Eduárd. Június 10: Boldogasszony temploma harangozója (Notre Dame-i toronyőr). Regényes dráma Victor Hugo után Pályi Elek.17 Június 11: Szigligeti: Nagyidai cigányok. Néprege után írt történeti színmű. Június 14: Gautier—Lopez Bemard: Ne nyúlj a királynéhoz. Vígjáték. Fordította Bulyovszkyné.1* Június 17: Berki: Mátyás diák vagy a czinkotai nagy iteze. Énekes vígjáték. Zene: Egressy. 89
