Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: A csörötneki körzeti művelődési otthon munkája
jó út köti össze, kulturális szívóhatása régi és erős. A körzet kialakítása a tárgyi adottságok tekintetében szerencsés. Jól megtervezett és végrehajtott körzeti tevékenység esetén Csörötnek sokat tudna segíteni mind a hat község művelődési életen. A körzeti művelődési otthon 1964/65. évi munkatervében egy oldalra zsugorodott a körzeti tevékenység. Az igazgató ebben őszintén megírja a körzetéhez tartozó községek művelődési életévei kapcsolatban: „...értékelést róluk nem adhatok, mivel közös munkát, eredményes együttműködést még csak a jövőben próbálunk megvalósítani. Munkaterveiaroi is csaK a jövőben szerezne (,eic tudomást ...” Mindez az 1964. szeptember 15-én keltezett munkatervben található. Háromnegyedévvel a működés megkezdése után. A művelődési otthon munkájának alaposabb vizsgálata kell ahhoz, hogy ráakadjunk a körzeti tevékenység néhány jelenségére. Az igazgató elmondja, hogy a hozzátartozó községekkel kezd kialakulni a rendszeres kapcsolat. De ez inkább a szükségnek, a rászorultságnak köszönhető, mint a tudatos törekvésnek. A Déryné Színház előadásait a környező falvak csak Csörötneken láthatják. Átjárnak sokan, bérletesek is akadnak. Az előadások propagálása a tag-községekben is folyik. Rábagyarmat vegyesműsor összeállításához, Gasztony és Ritót pedig a társadalmi vezetés megvalósításához kért segítséget. Rönök színpadi kellékeket kapott. Magyarlakkal és Rönökkel már csere-klubfoglalkozások is történtek. A szabó-varró tanfolyam munkadarabjaiból készített kiállítás hatására 3 község kért segítséget tanfolyam szervezéséhez (a magyarlakiak a csö- rötneki tanfolyam látogatásának lehetőségét). A felsorolt esetek a hálózati tevékenység szerves részei, a körzeti művelődési otthon kisugárzó hatásának bizonyítékai. Az ilyenfajta segítség is kell, de csak ennyi nem elegendő. A munka tervek készítésének, azok végrehajtásának támogatása a körzeti művelődési otthon legfontosabb feladata. Ez rendszeres, és szoros, személyes kapcsolatot tételez fel. Összegezés A községekben növekvő és egyre differenciáltabban jelentkező művelődési igények minél színvonalasabb kielégítését elősegítő körzeti művelődési otthonok munkájáról még nem jelent meg értékelés.* Ez a kis írás is inkább beszámoló jellegű. Az eltelt másfél év rövid idő ahhoz, hogy a körzeti művelődési otthonok tevékenységét elemző vizsgálat alá vessük, viszont szükséges, hogy minél több, különféle adottsággal működő intézmény munkájáról kapjunk képet, ismerjük meg eredményeiket s tárjuk fel kívánságaikat. A feltárásban persze már van bizonyos értékelés: dicséret vagy elmarasztalás. Ebben az Írásban is megtalálható: néha kifejezve, máskor csak a sorok között. A további munka eredményesebbé tételét szolgálja minden tényfeltárás és a hozzáfűzött megállapítás. A körzeti művelődési otthonok fontos intézményekké válhatnak. Ma még nem azok. Hogy miért nem? Nézzünk meg néhány okot Csörötnek példáján. 1. A művelődési otthon helyi tevékenysége — az adott tárgyi és személyi feltételek figyelembevételével — kielégítőnek mondható. A munka színvonalának, különösen pedig a hatásfokának emelése terén akadnak tennivalók. A hiányosságok felszámolása rövid idő alatt megtörténhet. Más azonban a helyzet a körzeti tevékenységet illetően. Az igazgató — mint láttuk — őszintén me« vall ja. hogy nem végzi ezt a tevékenységet, nem is ismeri pontosan a tennivalókat, de a jövőre nézve is csak elképzelései vannak, nem nedig konkrét tervei. Hogyan lehet ez? Minden bizonnyal úgy, hogy a járási felüavelet nem kérte számon s a járási művelődési ház: nem segítette ezt a tevékenységet. Ez a körülmény nyoma* Ez az írás a nyár folyamán készült, azóta a Népszabadság 1965. október 31-i számában Tamás István: Népművelés Seregélyesen címmel foglalkozott a seregélyesi körzeti művelődési otthon munkájával. 134
