Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Bakács Tibor: Tűnődés a vidék kultúrájáról
egy nép kultúráját sokszínűbben gazdagítják a fővárossal egyenrangú vidéki kultúroentrumok, mint egy-egy nagyváros monopol helyzete. A különbségek kiegyenlítése, a múltszázadbeli vidéki parlagnak fogékony kultúrtalajjá nemesítése útjára léptek azok a vidéki városok, melyek az utolsó évtizedoen létrehozták a maguk művész- és hasonló elnevezésű klubjait. Egészen más az a társadalmi szükséglet, mely a mi vidéki művészklubjainkat megteremtette, mint például az angol gentlemanok exkluzív szórakozását biztosítani hivatott kluboké. Ami ott munka utáni szórakozás, nálunk az írástudók felelőssége, kultúrforradalom. Ezért nem érzem indokoltnak a visszatérő panaszt, hogy vidéki művészklubjainkra a Kötött programok, előadás és vita jellemzőek, hiányzik azonban a kötetlen klubélet. Miért is lenne, mikor talán az hiányzik a legkevésbé? Az előadások és viták módot adnak egymás nézeteinek a megismerésére, s a mi kötetlen társadalmi formáink között gyorsan megtalálják egymást azok, akikben erre megvan az igény. Nekünk a művészklubokra a magyar kultúra ápolása, nem pedig más, tőlünk idegen társadalmi érintkezési formák majmolása céljából van szükségünk. Ha úgy tetszik, az unalomba fulladt ismeretterjesztő előadások helyett szocialista társadalmunk egészséges életösztöne egy minden eddiginél szerencsésebb formát talált, ezt védeni, ápolni, segíteni kell. Nem érzem a veszprémi művészklubnál sem hiányosságnak, hogy a hangsúly nem a kötetlen klubesteken van. Nem jelenti mindez, hogy ahol ez utóbbi iránt jelentkezik igény, mint pl. a budapesti Fészek-klubnál, ott ne ennek megfelelően formáljuk a klub arculatát. A veszprémi művészklub, hozzászámítva a jogelőd irodalmi klub két esztendejét is, lassan a hatodik évébe lép. Két hetenkinti klubestjei tematikájának kimerítő felsorolása a népművelés hivatott szakemberei számára nem jelentene unalmas olvasmányt, ennek ellenére nem fárasztom vele az olvasót. Találomra kiragadom a szerzői estek szereplői közül Barabás Tibor, Bernáth Aurél, Dobozy Imre, Garai Gábor, Kassák Lajos, Mesterházy Lajos, Passuth László, Tersánszky Józsi Jenő, Veres Péter, Weöres Sándor nevét. A viták és ankétek közül kiemelem a modernségről, a szocialista ember- ábrázolás problémáiról, a mai szovjet líráról és prózáról, Sarkadi Imre életművéről, Németh László „Nagy család” című drámájáról elhangzottakat. A külföldi utak élménybeszámolóiból is színes mozaik állítható össze. Bartha László Munkácsy-díjas festőművész a mai francia és olasz festészetről, Lendvay Ferenc volt színházigazgató a párizsi színházról, Turián György, a veszprémi Petőfi Színház jelenlegi igazgatója a balkáni államok színházkultúrájáról, Csaba Imre főszerkesztő a Szovjetunió területén a rokon népeknél tett látogatásáról, dr. Róna Tass András kandidátus, orientalista távolkeleti utazásairól tartott érdekes beszámolót. A klub erejéből még arra is tellett, hogy esetenikint kirándulásokat tegyen a rokon tudományágak, a régészet és szociológia területére, baráti kapcsolatokat ápoljon a csehszlovákiai magvar írókkal, és felvessen kereteit meghaladó hasznos javaslatokat, mint pl. Tihanyban művésztelep, Veszprémben szociológiai tudományos munkaközösség, Balatonfüreden a művészklubok országos tanácskozása összehívásának a gondolatát. Sajnálatos, hogy az illetékesek által elvben elfogadott mindhárom javaslat elakadt a tényleges megvalósítás során. A veszprémi művészklubba több ízben ellátogatott a rádió, és tevékenységét pozitiven méltatta több irodalmi folyóirat és napilap. Az eredményeket Veszprém város úgyszólván valamennyi jelentősebb kulturális tényezőjének összefogása érte el, s ez egyben a további fejlődés záloga. Közülük kettőt szeretnék kiemelni: a megyei pártbizottság agitációs-propagandaosztályát, mely .mindenkor biztos támasza volt a klub kultúrpolitikai célkitűzéseinek, és a szak- szervezeteket, melyek a klub működésének anyagi kereteit a Kisfaludy Kultúrház és a szakszervezeti megyei könyvtár összefogásával messzemenő gondossággal biztosítják. A klubrendezvények néhány évvel ezelőtti tíz-húsz főnyi hallgatósága .ma már több száz főt számláló baráti körré terebélyesedett, mely sok eset123
