Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 2. szám - SZEMLE - Gál József: Kiss Tamás: Égő tűz
A holnapot várás sugárzik a Kék hajnal című versében is. Mi még a kora- hajnalban élünk. A Nap fénye a kékségen még csak átsejlik — a Nap fénye és melege az utánunk következők élvezete lesz. De a természet újjászületése is egy „jobb kor” eljövetelét juttatja eszébe (Télutó, Rigófütty). A hétköznapok emberének életét, ha nem is lényegesen, de mindenképpen alakítják a mindennapi apró bosszúságok és örömök is. Kiss Tamás kötetében jelentős szerepet kapnak a mindennapi élet kis örömei is. A víz simogató ölelése, a fák, az erdő vigasztaló nyugalma, a madarak szívet melengető dala (Erdő) -— az öröm oka lehet. Csak észre kell venni! A dal minden kegyetlenséget diadalmasan legyőző erejéről a Mese a tigrisről és a kismadárról című versében vall. Csupa életigenlés az Anakreoni húron is. „. . . egyetlen dicsőség csupán: szeretni, élni” A Sorok a múló időre és az Öt évtized című verseit viszont már egyfokú szemérmes nosztalgia lengi át. A versek alaptónusa a megöregedés miatt érzett fájdalom. Az Öt évtized című költemény a költő önnön sorsának megmérése. A mérleg serpenyője — a békés megnyugvás felé billen. S hogy művem le nem mérhető, már nem bánt, nem nyugtalanít, ki embert nevel, az abban él, amit másokkal megtanít. Aki mást jóra vezetett, annak jövője nem hamis; így él személytelen tovább a szó és benne magam is. Az a nosztalgikus színeződés, ami a fenti verseket jellemezte, az édesapát gyászoló Apám után címűben már fájdalommá mélyül. „én hittem is, hogy —• mint ágat a fa —- emeli, tartja fiát az apa ... De most, e sötét pillanat alatt úgy hittem, a mély tengerben a nap — hová esett —■ az éj alatt megállt, s nem látjuk többé csak az éjszakát, amely hűvös fényével vesz körül, s körülöttünk minden űr lesz, csupa űr.” A biblikus „mi végett vagyunk a világon” kérdést azt hiszem minden értelmes ember — nem is egyszer — fölteszi magának. Kielégítő, mindenki által elfogadott választ aligha adhat valaha is ember. (Más meg ki adjon!) Legföljebb az e kérdésre adott válaszok különbözőségét vagy egybevágóságát lenne érdemes megvizsgálni. Kiss Tamás a létünk értelmére adott válásra inkább magasfokú intellektualitású kérdéshalmaz, mint válasz. Nyitott kérdés marad a Planéták távolán problematikája: Nem hiszek én jósoknak, mágusoknak; a tér rettent, a szám izgat csupán: 135
