Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Heitler László: Egy elfelejtett művész: Friedbauer Béla (1896-1945)
a kommunista csoportnak. Együtt jártunk gyűlésekre. Friedbauer nagyon tehetséges volt. Nézeteink megegyeztek. Elítéltük az iskolában fellépő „fülledt intellektuelleket”, akik tolsztojánusoknak és Dosztojevszkij-rajongóknak vallották magukat és azt hitték, ez a forradalmisággal összeegyeztethető.” (2) Kernstok segítette a növendékeket, ingyen menzát és tandíjmentességet biztosított a rászorulóknak. „A Tanácsköztársaság idején számba vették a munkás és paraszt származású növendékeket, a tehetségesebbeket a főiskolára javasolták. Kernstok Károly iskolájában három volt ilyen: Derkovits Gyula, Friedbauer Béla és Szente János. Ezek a fiúk a Művészeti Tanács jóváhagyásával felvételre jelentkeztek az Epreskertben, de ott ridegen fogadták őket. Friedbauer Bélára célozva kijelentették, hogy oda pedig zsidó nem teheti be a lábát... A fiúk a sértésért elégtételt kértek, erre az egyik főiskolás arcul ütötte Friedbauer Bélát. Derkovits és Szente védelmére keltek társuknak, mire a főiskolások közös erővel kituszkolták Friedbauert és Szentét, míg Derkovits Gyula épségben maradt jobb karjával egy levegőbe emelt öklöt fogott le, amely lesújtani készült rá ...” (Derkovits Gyuláné: Mi ketten (1954).) Nyárra az iskola Nyergesújfalura költözött. Friedbauer itt a növendékek közül legtöbbet Derkovitscsal és Szentével volt együtt. „Nagy vitákat folytattak különböző korok művészetéről és művészeiről.” A proletárdiktatúra bukása után Budapestre ment, majd emigrált. Legközelebbi értesülésünk olaszországi tartózkodásáról tudósít. Rómában és Bolognában élt a tizenkilences magyar emigránsok között. „1920. december elején letartóztatták a magyar csoport összes férfi tagjaival együtt. Ezek (Korúját Aladár, dr. Havas Endre, Friedbauer Béla, Friedbauer László, Hevesi Gyula, Leipnyik László és még néhányan) a szocialista képviselők interveniálása után február végén kiszabadultak. Ekkor ismerkedtem meg Friedbauer Bélával. Nagyon szerény, kedves, érzékeny lelkű fiú volt, akit férjem a Santo Stefano börtönben igen megszeretett. Néhány héttel később valamennyiünket kiutasítottak Olaszországból és ki is tolcncoltak a határra. így kerültünk Ausztriába. Bécsben Friedbauer Béla és László (csak névrokonok) a mi közelünkben bérelt szobát, és munkát is kaptak egy intézménynél, amelynek vezetője Szántó Béla volt. Komját is mellette dolgozott. „Egység” címmel egy kőnyomatot szerkesztettek — (a munkásosztály és a haladás híveinek egysége a fasizmus ellen) —, amely a délkelet-európai országokról adott tájékoztatást.” (4) 1923-ban Derkovits is Bécsbe költözött. Erről az időről írja egyik levelében Derkovitsné: „... Friedbauer Béla wieni tartózkodásunk idején 1924 telén vagy őszén nálunk is lakott kb. egy hónapig. ... úgy mondta, Olaszországból jött, ahol kommunista ténykedésért börtönben ült. Ott sötét, nyirkos középkori töm- löcök vannak, fel- és áthűlt, hozzánk betegen, elgyötörtén érkezett. Én gondoztam Gyulával. Amint helyrejött, felkereste Komjátókat és velük maradt. Mikor a magyar politikai menekültek elhagyták Wient, Friedbauer Béla is Komjáték- kal ment.. . Gyula becsülte és szerette mint embert és komoly értéknek tartotta mint művészt.” (1) A fokozódó munkanélküliség hatására Bécsből Berlinbe ment, ahol továbbra is ismerőseivel, harcostársaival élt együtt. Komjátékkal különösen ió barátságban volt, kölcsönösen segítették egymást. „Gyakran volt nálunk. Kisfiáimat nagyon szerette és azok is ragaszkodtak hozzá. Festett és rajzolt a pártpropaganda számára. Tanulnia kellett volna, de erre nem volt lehetőség... Politikailag sem volt képzett, csak ösztönös kommunista. Temperamentumánál fogva inkább anarchista. Önzetlensége folytán mindig a legnagyobb szegénység74
