Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1965 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Heitler László: Egy elfelejtett művész: Friedbauer Béla (1896-1945)

HEITLKR LÁSZLÓ

EGY ELFELEJTETT MŰVÉSZ: FRIEDBAUER BÉLA (1896—1945)

Fel tudjuk-e mérni valaha is a fasizmus okozta veszteségeinket?

Üjra és újra nevek bukkannak elő húsz év homályából, és döbbenten eszmélhetünk veszteségeink értékére, jelentőségére.

Ki gondol ma már Friedbauer Bélára? Néhány ember — testvér, rokon, harcos- és művésztárs — emlékezik még a fasiszták által elhurcolt kommunista művészre. Gyorsítja a feledést, hogy emigrációja idején készült munkáiból jószerével semmi sem maradt meg, illetve hollétük nem ismert. Élete utolsó 10 évében alkotott műveit pedig a háború vitte el — negyvennél alig valamivel több megmentett kép, szobor, kerámia kivételével.

E sorok írója nem ismerte a hányatott sorsú művészt. Öt évi kutatása során sikerült megtalálnia még élő ismerői nagyobb részét, akik készségesen adták át Friedbauer Béláról őrzött emlékeiket. Mindenekelőtt a művész Ausztráliában élő leánytestvére, továbbá Szamuely Tiborné (Szilágyi Jolán) grafikusművész, Komját Aladárné, Vass Henrikné, Derkovits Gyuláné, valamint Cziráki Lajos, Rozs János és Nyergesi János festőművészek adtak nagy értékű segítséget Friedbauer emberi és művészi portréjának megrajzolásához. Az életrajz nem teljes, sok a homályos vagy hiányzó rész, sok év veszik az ismeretlenség mélyébe. Reméljük, hogy e tanulmány elősegítője lesz újabb dokumentumok előkerülésének és hozzájárul egy kommunista művész sorsának, művészetének megismeréséhez.

Élete

Friedbauer Béla 1896. január 19-én született a Győr-Sopron megyei Beled községben. Szülei — a szobafestő apa és varrónő anya — nehéz körülmények között nevelték kilenc gyermeküket. Bélát Sopronban járatták iskolába, de a tanulás helyett is sűrűbben csak rajzzal foglalkozó diák a második polgárinál tovább nem vitte. Tanárai felismerték tehetségét és kérték szüleit, hogy adják képzőművészeti iskolába. (Húga állítása szerint tanult is Budapesten, de hogy hol, azt nem tudta megmondani. Állítását megerősíteni látszik egy önarcképrajz 1912-bői, melyen Friedbauer budapesti lakáscíme is olvasható.)

Az I. világháború idején bevonult, betegen tért haza az olasz harctérről. Ezután Kernstok Károly harisközi szabadiskolájában tanult a szobrász szakon Vedres Márk vezetésével. Itt ismerkedett meg Derkovits Gyulával. „Mindketten elképesztő szegénységben éltek. A művészet, az irodalom határtalan szeretető, tisztelete tette szorossá barátságukat. Gyula Bélát mindig úgy emlegette: egykomám. Barátságuk a kommün bukása után csak mélyebb lett.” (1)

Szamuely Tiborné (Szilágyi Jolán) grafikusművész közlése szerint ebben az időben „Friedbauer szökött katona volt, bujkált. Az iskolában aludt a modellnek szánt emelvényen, pokrócokkal, rongyokkal takarózott. Aktív tagja volt