Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 2. szám - Szapudi András: Nem vétkezik..., Kezek (versek) - Szrecsko Koszovela: A Nap lángszín koronát hord (Vers. Ford.: Ferencz Győző)
Szapudi András : NEM VÉTKEZIK . . . Miért erőlködsz? Béna vagy, bicegsz, ha földet ér a lábad — dobd el mosolygó maszkodat: kesernyés fintorát a szádnak mutasd meg bátran, s valid be már, hogy gyönge vagy a gyötrelemre — nem vétkezik, ha félre áll és nézelődni kőre ül le ki nem született-Messiás — Vagy rekedt prófétának állsz és csörtetsz hörögve, üvöltve? KEZEK Tudom: egyszer 'majd elröpülnek a kapák és a fenetlen kaszák, a föld fölé senki sem görbéd szíve nyomán vonszolva derekát; tudom: egyszer majd elveszíti nyelét a balta, rúdját a fogat és nem illeszti vissza senki, helyettük újat többé nem farag; és egyszer ... egyszer elpihennek azok a régi, göcsörtös kezek: ,,jó éjt” bólint és csöndben elmegy a faluból a sok kucsmáé öreg ... Szrecsko Koszovela: A NAP LÁNGSZÍN KORONÁT HORD A Nap lángszín koronát hord suhos-sárga levelekből. Sárga susogás fonja körül, épp mint a földi napraforgót. Vajh fekete magja van-e a Napnak, úgy, mint a földi napraforgónak? Nem látni. Égő aranyfolyam a hatalmas tányér.
