Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: A művelődési otthon-mozgalom
művelődő nép „veszélyét” felismerve az uralkodó osztály álindokok alapján (visszaélések történtek az anyagi ösztönzéssel) előbb az állami támogatást, majd az irányítást is megszüntette. / < Eötvös ösztönzésére 1870Hben alakult Központi Népoktatási Kör tevékenysége is csökkent, pedig a mintájára több vidéki városiban is létrejött körök eredményesen tevékenykedtek könyvtárak, múzeumiok szervezésében, felolvasások rendezésében és a műkedvelés, különösen a színjátszás fellendítésében. Törekvések a munkásság művelésére A kiegyezést követő gyors kapitalizálódás megnövelte a munkásosztály számát: a magyar munkásosztály politikai tényezővé vált. A kormányzat minden eszközzel támogatott intézkedései ellenére kialakultak előbb a segélyező, majd az önképző, végül a politikai harc szervezeti formái: az egyletek. A hivatali apparátus nyomása ellenére a népművelés egyre eredményesebben folyt a munkásegyletekben. A tudományos előadások mellett elemi és szaktanfolyamok szerveződtek, műsoros- esteket, táncos összejöveteleket rendeztek. Munkás könyvtárak létesültek, lapok indultak s a kor divatjának megfelelően munkásnaptár is jelent meg. A munkásság erősödő szervezettsége, cntudatosodása élőbb éberségre, majd cselekvésre késztette az uralkodó osztályt: megindította az államsegélyes népművelést. 1890-ben megalakult a „Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság”. Feladatául szabták, hogy gondoskodjék a munkásság téli, vasárnapi szellemi szórakozásáról. Ismeretterjesztő és műkedvelő előadásokat, múzeumlátogatásokat szerveztek. A parasztságra is kiterjesztették figyelmüket — ezt elsősorban az alföldi paraszKmozgalmak hatására tették — s Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1895-ben meghirdette a parasztok szakoktatásának szükségességét. A vármegyei gazdasági egyesületek és a szintén sorompóba lépő katolikus körök, mindent elkövettek a parasztság megnyerésére. A hivatalos támogatással működő társaságok, egyesületek és szövetségek szaporodása jelzi a népművelés állami irányításának növekedését. A jobboldali népműveléssel szemben jelentős haladó szabad-oktatási tevékenység bontakozik ki. A különféle társaságok, körök és a Szociáldemokrata Párt művelődési tevékenysége széles körben érezteti hatását és eredményét. A háború alatt a baloldali népművelés ismét csak titokban s szűk területen fejtheti ki hatását, de tevékenysége gyümölcsöződik a proletárforradalom előkészítésében. A Tanácsköztársaság megnyitja a dolgozók előtt a műveltség megszerzésének lehetőségeit. Megindul az analfabétizmus elleni küzdelem és a tudományos szintű ismeretterjesztés. Gyors iramban folyik a falusi népművelési szervezet kiépítése, az olvasókörök hagyományain kezdenek művelődési otthonok épülni, elsősorban a Viharsarokban. A proletárdiktatúra 133 napja alatt az államosított művelődési intézmények valóban a nép művelését szolgálják. Az ellenforradalmi korszak a forradalomtól való félelem jegyében szervezi a hivatalos népművelést s minden eszközzel harcol a Tanácsköztársaság emléke ellen. Kiépülnek a népművelés szervezeti keretei, a különféle bizottságok, intézmények, majd a sajtóorgánumok is. , A haladást szolgáló népművelés a legális szervezetek (szakszervezetek, SZDP stb.) és az illegális KMP (irányításával folyik. A parasztság szellemi 95
