Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: A Szentivánéji álom értelméről

ségükben. A forrpontját élő, tenyésző szerelem valóban felforgatja a normál rendet, felbontja, széttépi a meglévő kapcsolatokat, nemi igézetében és újakat produkál, hogy azok épp úgy ellazuljanak majd, mint amiket felbontott. Ez a társadalmi gyakorlat. S hogy a komédia még teljesebb és sikeresebb legyen, a férfiak, ez esetben Lysander és Demetrius még hajba is kapnak egymással. Párbajt kívánnak vívni nőjükért és sértett becsületükért, önérzetükért, de Puck e felgerjedt legényeket újból rászedi, bo&z- szantja és elgyötri őket, hogy ismét előbbi viszonyukra varázsolhassa vissza a nyugtalan szerelmeseket. De a női szereplők is levetkeznek bensőleg, lelkileg egymás előtt, drága barátnőkből egymás szemét vájni akaró fúriákká válnak. De mindennapi, de mai és mindenkori mindez.

Oberon ezért szemrehányást is tesz Pucknak, de ő tévedésnek, véletlennek mondja az egészet. Erre Oberon parancsot ad neki az alábbi szavakkal, amit azért idézünk, mert kitünően reprezentálja Puck még további megértését.

„Vess hát, Robin, az éjre jelleg-árnyat;

A csillagos menny boltját vastagon Fedd barna köddel, mint az Acheron;

Vezesd tévútra úgy e két konok Szerelmest, hogy veszítsenek nyomot.

S majd a Lysander hangját vedd elő,

Bosszantsd Demetriust, míg tűzbe jő;

Majd mint Demetrius szórj szitkokat,

Csald messzi egymástól az ifjakat,

Míg homlokukra, verdő szárnyon, ólom Lábbal csúsz a halált utánzó álom:

Akkor Lysandernek facsard szemébe Ezt a füvet: van olyan erő levébe’,

Hegy róla minden bűbáj tűnni fog S a szemgolyó szokott fénnyel forog.

Ha ébrednek, mind a visszavonás Álom legyen csak, meddő látomás.

Es Athénbe visszatérjenek,

Halálig tartó frigyben éljenek.

Míg ebbe’ jársz, én elkérem, megyek,

Királynémtól az indus gyermeket;

Szemét az ocsmány bű alól feloldom,

S szent lesz a békesség, a régi módon.” (24:53. o.)

E szövegrészből újra kitetszik, hogy Puck olyan természeti erő, amely képes az égre felleg-árnyat vonni, a csillagos eget barna köddel fedni, tévútra vinni a konok szerelmeseket, szerelmi mámort kelteni és megszüntetni, álmot, látomást felidézni és elűzni, stb. S mindezzel mégis csak Oberonnak, tehát egy nagyobb természeti erőnek, hatásszférának a kicsi szolgája, apród ja. E méretek pompásan világítják meg a természeti működés-szférák arányait s más oldalról pedig egybeműködő komplexitását. Puck, a kis kohold, az apród, a pajzán manó a szerelmi egzaltáció hullámverését remek záró akkordban, tömény pszichológiai összegezésben, zárótételben fejezi ki, miközben Lysander szemébe facsarja a visszavarázsló virágnedvet, majdnem

92