Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: A Szentivánéji álom értelméről

pusztításai, betegségei miatt, s amit Titánia Oberonnal folytatott dialógusában olyan ragyogóan és nyíltan fogalmaz meg.

Tit.: „így minden évszak önmérsékletét Visszára váltja: zúzos, őszhajú dér Hull a friss rózsa karmazsin ölébe;

S az agg Hyerhs jeges tar homlokát Szép nyári bimbók illatos füzére Övedzi, csúfra mintegy. A tavasz, nyár,

Termékeny ősz, komor tél megcseréli Szokott mezét; s a megdöbbent világ Nem tudja, melyik másik, ez, vagy az.

S im, a gonosznak mind e fajzata Kettőnk viszályos harcából eredt:

Mi vagyunk azok nemzői, kútfeje.

Ober.: Hozd jóra hát megint; hisz’ rajtad áll,

Mért bántsa Oberont Titánia?” (24:24 o■)

Ha az egész párbeszédet nézzük, az a szilárd meggyőződésünk alakul ki, hogy Shakespeare az 1594-i veszekedett időjárás élményanyagát dolgozta fel művévé. Ez jelentette számára a döntő élményt, minden más alkalmi tényező csupán mellékes volt számára. Ez a dialógus napnál fényesebben beszél Oberon és Titánia lényegéről és funkciójáról. Mindketten a természet regulativ erőit jelképezik, amik ha harmóniában vannak, az évszakok ritmusa szabályos, ha nem, felbomlik az is. Ezt az értelmet nem kell a műbe belemagyarázni, csak ki kell tudni belőle olvasnunk. Ami ebben a részben az Indiára, a Neptunra való utalást illeti, ezekről is csak azt mondhatjuk, hogy üres áldozat a kor reneszánsz divatjának, mert igazi funkciója a szövegben csak Hyemsnek = Télnek van.

Titánia váltott gyermekét — akit udvarának egyik hölgye szült élete árán, aminek közvetlen értelme az: a magzat él, a szülő pedig meghal — nem adja Oberonnak, így veszekedésük még ádázabban folyik, sőt Oberon konoksága miatt Titánia megkínzását határozza el a viola-tricolor = császár- szakáll, ARANY fordításában égő szerelem nedvével. Pucknak parancsot ad, hogy szerezze meg a virágot, hogy nedvét Titánia szemébe csöppenthesse, és őrjöngő szerelemre gyújtsa, nem saját maga, hanem az iránt, akit először pillant meg ébredése után, legyen az oroszlán, medve, farkas, bika, majom, vagy fürge pávián. A föld köré 40 perc alatt övét kerítő Puck teljesíti ura parancsát. Ezt a 40-et kabalisztikus számnak tartják, de egyáltalán nem ez a lényeg, hanem az, hogy Puck mint perszonifikált természeti működő hatásszféra valóban az asztronautáknál és a ballisztikus lövedéknél gyorsabban fungál, azaz realizálódik a földiekén. Káprázatos gyorsasága és méretei a kozmikus erőké, amelyeknek működése involválja, indukálja paralell az emberi szereplők működését is. Ezért lépnek újból be a cselekménybe Demetrius és Heléna, kettős eseményűvé bontva az eddigi egységes cselekményt. Heléna szerelmével üldözi Demetriust, de hiába, mert ő Hermiát szereti és keresi. Ez magában a világ leghétköznapibb esete.

Oberon azonban elhatározza, hogy megtréfálja e „féloldali” szerelmeseket és a hozott virágnedvből, amelynek segítségével Titánia szívét kívánja

89