Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Borsi Darázs József: Lant és borostyán
A kedves és olvasott francia leány személye és megismerése nem csupán érzelmeket keltett, de megismertette őt Voltaire és a többi nagy francia gondolkodó eszméivel, a francia beszéd és költészet szépségeivel, kifejezésgazdagságával, s késztette nemcsak annak kimondására, de életcélul vallott azon feladat-vállalásra is, hogy „minden hazafi tartozik hazájának és nemzetének szolgálni”. Kisfaludy hazáját és nemzetét szolgálta is egész életén keresztül, de nem csupán azáltal, hogy az eladdig könyvet alig forgató tehetősebb magyarok házában szinte kivétel nélkül ott volt található az ,,A’ kesergő szerelem” című költői mű, de azzal is, hogy a magyar műveltség megerősödésének egyik legkitartóbb harcosává vált, midőn az első állandó dunántúli magyarnyelvű kőszínház meg- építtetése érdekében a Balatonfüred iránt érzelemmel viseltető lelkes magyar hazafiak élére állt és a színházat sohasem hagyta cserben. Nagy érdeme Kis- faludynak még az is, hogyha nem is egészen minden idegen hatástól mentes, de mégis úttörő érdemű művekben elsőnek ismertette és népszerűsítette az addig „Csipkerózsika” sorsú, tündéri Balaton-vidéket, amelyet aztán olyan lánglelkű utódok is népszerűsítettek, mint Csokonay Vitéz Mihály, vagy a magyar ódái nyelv megteremtője, Berzsenyi Dániel is. Kisfaludy hatása még napjaink olvasótáborának hatalmasra nőtt seregében is érezhető, hatása még ma is munkál a Balaton-rajongó szívekben, mert egy költeményét legalábbis minden versolvasó ismeri: „Ülj mellém a kandallóhoz Fel van szilva melege. Csobáncz várról, édes-kedves lm halljad egy agg rege. Múlt szüretkor Badacsonyon Ezt múzsámtól vettem én, Egykor, midőn magam bolygók A hegy szirtes tetején.” „Huszonhárom éves volt Kisfaludy, mikor 1795-ben szívének nem egyetlen, de örök szerelmét, Szeg'edy Rózát a badacsonyi szüreten megismerte” — írja Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül c. ma már forrásul szolgáló művében. A szerelmében és házasságában szerencsés költő nem is lett hűtelen soha a tündéri hegyhez, a tájhoz, a Balatonhoz. A környező romantikus várromokról csinált regéivel igyekezett visszaszolgálni, meghálálni, hogy a talán legszebb, mindenesetre földiekben egyik leggazdagabb magyar múzsa volt a szerelme és élet társa. A várában újjászülető, barokkhangulatú kis Sümeg városka hűséges sáfára Kisfaludy emlékének, és temetője nyughelye a költőnek és szépséges hitvesének, de a Badacsony is annyira elválaszthatatlan költője nevétől, mint mondjuk a Kiskunság Petőfi Sándorétól. A nagy hagyománytisztelet és emlékápolás hatása alól nem vonhatták ki magukat a néhány éve itt járt provance-i franciák sem. Meriadec asszonnyal az élükön siettek a magyar lantos emlékét odahaza francia földön, Draguignan városában is megörökíteni, amikor felavatták a magyar költő emlékét őrző emléktáblát és elhelyezték rajta a francia nemzet borostyánkoszorúját is. Ez emléktábla hirdetője a népek, nemzetek barátságának is, mint ahogyan ezt 116
