Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Bertalan Lajos: Hír egy Sopron megyei népdalról
Jela özvegy című hangulatos évődő-udvarló dalocska ad hírt, Mátyás királyról pedig az ugyancsak tréfás hangulatú Váradi bán című ének. A 14. sorszámú Hűtlenség (Nevjera) című hat soros dalt a kötet összeállítója a „Sopron megyéből” alcímmel jelölte meg. Nem tudni pontosan, mikor és hol keletkezhetett, mert sem az előszó-tanulmány, sem a kötet végén található gyűjteményjegyzék nem utal rá. Egy kiinduló pont mégis akad. A címjegyzék szerint Vraz már felvette Kolo című gyűjteményébe, tehát a XIX. század közepén már közismert dal lehetett. Ha pedig így van, akkor a szöveg tanúsága szerint a Sopron környéki falvakból 100 évvel ezelőtt is jártak diákok a soproni iskolákba. A csaka- vac nyelvjárásban írt dal férfi hőse is afféle diák lehetett, aki megígérte kedvesének, hogy hazatérése után feleségül veszi. Ügy látszik azonban az ódon város, a Lőverek fenyvesei, a kanyargó hegyösvények, az ezüstös csillogású Ikva patak és még ki tudja mennyi más szépség rabul ejtette a derék horvát fiút és elfelejtette ígéretét. A hoppon maradt lány pedig a hat soros dalocskában énekelte el szemrehányó, számonkérő mondókáját. Mivel a népdalok téma- és tárgyköre rendszerint jellemző a közösség életére, valószínű gyakori volt az efféle bánat. A nyolc szótagos (négy plusz négyes) sorok verstani szerkezete hasonló az ősi magyar nyolcashoz, ugyanúgy a népköltészet egyik legtöbbször használt formája, mint a magyarban. Legfeljebb annyiban különbözik a hasonló típusú magyar népdalok szerkezetétől, hogy a sorokat elsősorban nem a hangsúly, hanem a két ütem közötti rövid szünet (odmor) taglalja önálló egységekké négy-négy szótagonként: Ne znas mili // csa si rekal Kad si Sopron // skolu isal? Ja csu projti // najzad dojti Tebe müu // moju zeti. Ti szí prosal 11 natrag dósai, Mene rozsu // niszi uzel. Magyarul körülbelül így hangzik: Édes rózsám mit is mondtál, Hogy Sopronba elindultál? „Most elmegyek de megtérek, feleségül meg is kérlek”. Oda voltál, meg is jöttél Feleségül mégse vettél. A Sopron megyei délszlávok dalteremtő művészetének, művelődéstörténetének értékes kis lelete ez a hat sor. Bizonyára akad még hasonló dal, vitézi ének, ballada szép számmal, ha nem is zágrábi kiadványokban, elsősorban Kópháza környékén, de talán Bezenyén és Horvátkimlén is. Érdemes lenne felkutatni ezeket a veszendő dalokat, amíg nem késő. Bertalan Lajos 107
