Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 3. szám - Vágási Imre: "Zs" (Elbeszélés)

Csak meggyulladt a szikla, forró a szikla. A mellemben játszanak az angyalok. Szeretném ma is meglátni a Napot, tudom hol kell felbukkannia.

Miért nem lősz öreg? öreg lőjj, hallod öreg, ébredj fel. öreg lőjj. Nézd, új alakok jönnek az erdőből. Katonák és policisták, öreg. hogy utáltad őket.

Várj, majd én. Látod, így lőjj, így lőjj öreg.

Most újak fognak mászni, mennyit másznak, itt meg fennakadnak a sziklán, meg vízbe pottyannak, akár a doktor és az angol.

Jó helyen vagyok, biztos helyen vagyok. Majd átmászom hozzád, öreg, kiszedem a töltényeket, a tárakat kiszedem a hátizsákból, sokáig jó lesz itt, sok napig jó lesz itt, sok hétig.

Hol voltam? Vigyáznom kell, hogy el ne aludjak. Angyalokkal találkoztam. Nem szabad többet angyalokkal találkoznom. Ne állj fel, feküdj Éva itt mellettem, látod, jönnek a szürke emberek.

Egy, kettő, három, négy . . .

Egy, kettő . . .

Feküdj le mellém.

A Schmeisser, hol a Sehmeisser, jönnek a szürke foltok. Ha elintézem őket, alhatok egy keveset. Jó lesz aludni.

Figyelj, édes, sokat tudok, el tudom intézni a szürke foltokat. Csak lőni kell, szépen és finoman és ügyesen, és már nincsenek szürke foltok sehol sem, az egész földön sehol sem.

Jó lesz aludni.

Ne menj még harangozni Éva.

Menj harangozni, már nincs meleg.

Kibújt a Nap, ott fenn a Napon mész, fenn már megfogott a Nap. Vigyázz, a lépcső bizonytalan, óvatosan menj.

Kibújt a Nap. Szép szoknyád van, felkapja a szél a szoknyád.

Az angyalok milyen szépen táncolnak. A mellemben angyalok táncolnak.

Meggyulladt a Naptól a szikla, harangoznak a kis angyalkák, szelíd angyalkák.

Hová mész? Menj, anyám már harangoz. Ne erősen harangozzatok, halkan és csendesen, hogy ne ijedjenek meg az emberek.

Reggel lesz, bizonyára itt is reggel lesz nemsokára.

Csak belásson a sziklák közé a Nap.

?£