Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 3. szám - Illyés Gyula versei: Hajnal, április, depresszióból. A kis-székelyi erdőben
ILLYÉS GYULA VERSEI HAJNAL, ÁPRILIS, DEPRESSZIÓBÓL Ö kelt megint — ki más lehet? — napi kosztjáért, ölni készen kiéhezett sárkányom, kétségbeesésem. * De az esőszag? S — a madárbeszéd! Ki se kell nyitnom már szemem: odakint megint csupa kék csupa zöld, csupa fehér selymesen gyűlik, tizenhétévesen, susog, tipeg a türelmetlen táncterem, a húrhangoló kikelet! A KIS-SZÉKELYI ERDŐBEN Éjszaka volt és rengeteg. Eltévedtem. És zavaromban, hogy mégiscsak tájékozódjam, lehunytam fölös szememet. S egyszerre bent a homlokomban az egész táj, — a keresett út-rendszer — megfényesedett. Gyerekkoromban kóboroltam. Annyira, hogy fejem felett valami karácsonyfa is kigyűlt hivogatóan, útjelzőén. S egyszerre jövőm lett a múlt. Álltam időtlen. 3
/
