Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - SZEMLE - Hajnal Gábor: Farsang-temetés (Káldi János)
De e tiszta hang nagy érték, s túléli az évek sorát, s éppen ezért mondhatja el az ötvenedik életévét átlépő költő őszinte, igaz szívvel: „Ó, nem akartam lenni én vezér a dalnokok között, csupán a tiszta zenének örült ajkam; hogyha kél dáliama, a világ titkát kinyitja. A lomhon fényprizma villog felém, a perc tűzteje szememet vakítja s ha eltévedtem a föld tenyerén, dal vezetett magamhoz újra vissza, mely füstösen, csüggedve is lobog s újjászületik új dalok során s egyszer a szívetekbe érkezik tálán. Oly magam voltam s oly magam vagyok, — ődöngök hétköznapok közt sután s dörömbölök szívetek kapuján.” (Epilógus) Ügy érezzük, jogos a reménykedése is, amely kötetének utolsó sorában így nyer megfogalmazást: „Dörömbölök szívetek kapuján s egyszer a szívetekbe érkezem talán.” (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963.) Káldi János 168
