Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: Gárdonyi Géza nyugat-dunántúli élményei

volt arra, hogy működése során Kíossuthtal és Petőfivel is személyesen találkozott, akik megtekintették műhelyét. Ziegler Sándor fegyvergyára először Nagyváradon, majd Aradon működött. A szabadságharc bukása után Ziegler román parasztnak öltözve, utolsónak hagyta el munkahelyét. Budára érve, Lahner tábornoknénak titokban átadta vértanúhalált halt férje utolsó sorait.

Mivel még mindig ajánlatosnak látszott a bujdoisás, szüleihez ment Ne- meskérre. Alig volt otthon néhány óráig, császári katonák vették körül szülőházát és elfogták. Keresztapja, kivel útközben véletlenül összetalálkozott, a kocsmában elkottyantotta hazaérkezését. Sopronban haditörvényszék elé állították, azonban rokonai igazolták, hogy a szabadságharc ideje alatt állandóan Becsben tartózkodott, és így nem azonos azzal a Zieglerrel, akit köröznek. így aztán elengedték. Azonnal Bécsbe ment, hogy a spionok nyomot veszítsenek, néhány év múlva azonban Pesten telepedett meg és a Fehér Miklós-féle gépgyárban vállalt állást.

Ziegler Sándort valami nyugtalanság űzte, hajtotta tovább, mert itt sem maradt sokáig. Innen Szöllősgyörökre ment, hol egy gőzmalmot szerelt fel a Jankovich-uradalomban. Itt vette feleségül 1856-ban Nagy Teréziát, a kislak! kántor árva leányát, ki 17 évvel fiatalabb Volt nála. Hű feleség és jó anya lett belőle, ki holtáig rajongva szerette nyughatatlan férjét. Győrökről egy télre a Balaton mellé, Fiáth báró Akarattya nevű pusztájára költöztek, de innen hamarosan Agárdra kerültek. Itt született Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án. Kiüti, Pátka, Székesfehérvár, Budapest, Kál voltak még Gárdonyi apjának nagyobb állomásai életében, mikor 1879. október 4-én meghalt.

Gárdonyi Géza 1877-ben iratkozott be az egri tanítóképzőbe: így kezdődött barátsága Egerrel. A nemeskóri dolgokról csupán apja emlékezéseiből, a családi hagyományokból közvetve tudott. Helyi élményei nem. voltak, így a nyugat-dunántúli kapcsolatok mélyebb élménnyé nem érlelődtek benne. Apja emlékezésein keresztül azonban a szabadságharcos idők eszmevilága innen táplálkozott. A tájat, az embereket nem ismerte, csak emléküket, az emlékezetben megőrzött tettek és törekvések emlékét. Ez volt azonban élményeinek alapja, emberi magatartásának bázisa. Ennek a bázisnak nemcsak visszahúzó erői voltak, hanem haladó hagyományai is. És ezek is igyekeztek érvényesülni Gárdonyi írói eszmevilágában.4

Gárdonyi Géza sárvári tanítóskodása

Ősz Iván író 1922. novemberében Sárvárott felkereste a 74 éves Barabás Györgyöt, a vasi pedagógusok nesztorát, akivel Gárdonyi Géza sárvári tanítóskodása óta jó barátságot tartott évtizedeken át. Barabás 1884-ben Gárdonyi principálisa és patrónusa volt, és sok mindenre emlékezett Gárdonyi sárvári tanítóskodása idejéből, mert büszke volt ezekre az emlékekre.5 ősz Ivánnak 1920. május 9-i képeslapot mutatott, amelyet Gárdonyitól kapott, de 1921 tavaszán is kapott levelet Gárdonyitól, melyben már panaszkodott, hogy rosszul érzi magát. Az irodalomtörténet nagy szerencséje Ősz Iván ezen látogatása, mert Barabás György 1924-ben meghalt, s ha Ősz Iván nem gyűjti össze Barabás emlékezéseit, szegényebbek lennénk Gárdonyi rövid sárvári életének jellemző vonásaival. Talán éppen Ősz Iván ösztönözte Barabást arra is, hogy kiegészítést írjon hozzá.6

Gárdonyi éveken át minden könyvét dedikálva küdte meg Barabásnak. Barabásné sokszor küldött neki töpörtyűs pogácsát, mert Gárdonyi nagyon szerette ezt. Gárdonyi sárvári fényképe is megvolt Barabáséknál: egy gráci vándorfényképész készítette. Ősz Iván tökéletes alkotásnak tartotta, és így írta le róla Gárdonyi külsejét: „Széles, magas homlok, fölfelé fésült, kissé göndör, barna haj, komoly, álmatag szemek, finoman iveit keskeny orr, vékony, hegyesre sodort bajusz, keskeny ajak, soványdad arc, hegyes áll, szélesen kivágott kemény gallér, önkötött, rövid művésznyakkendő. Kockás, sö137