Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Békefi Antal: Vas megye zenetörténetének rövid vázlata
1920-ban összmunkás Dalkör néven alakult újjá, ekkor Fülöp Z,cltán, Dombi József és Auer Gyula voltak az együttes karnagyai. Sokat küzdöttek fennmaradásukért, mert az énekkar határozott baloldali politikai nézetei miatt, s komoly agitatív ereje miatt szálka volt a város akkori vezetőinek szemében. Több vidéki szereplés után, mikor (határátlépési engedély nélkül mégis részt vett a kórus a rohonci szociáldemokrata párt ünnepségén, működési engedélyét visszavonták. — Egy napra szóló ideiglenes engedéllyel vehettek csak részt a nagykanizsai MÉMOSZ találkozón is. Az énekkar vezetősége nem nyugodott bele a kényszerű hallgatásba, s új nevet keresett magának: mint MÉMOSZ Dalkör kapott újra működési engedélyt, s 1925-ben már a Zeneakadémián (Szerepelt. Részt vettek az országos dalostalálkozókon: Budapesten a Szúnyogszigeten, Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben. 1928-ban Kőszegen szép ezüst serleget nyertek, mint a dalosverseny III. díját. 1929-ben Szombathelyen dunántúli dalostalálkozót hirdetett a dalkar, melyen hét kórus vett részt: Győr, Moson, Pécs, Sárvár, Kaposvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa énekkarai. 1938-ban a MÉMOSZ Dalkör vállalta az országos munkás-dalcstalálkozó szervezési munkáit, s Szombathelyen a házigazda szerepét. Ez a találkozó magas igényű művészi céljai mellett határozott politikai célt is képviselt: a szombathelyi közönség meggyőzését „a szervezett munkásság kulturális, tehát társadalmi értékéről”, valamint határozott tiltakozást a háború ellen. — A helyi sajtó így ír erről: „Mert a felemelt ököl köszöntése félremagyaráz- hatatlan és félreérthetetlen figyelmeztetés volt Szombathely számára is, hadd lássa e város, ha eddig nem tudta volna, mi rejtőzik a dolog mögött.” 1946-ban ünnepelte a MÉMOSZ Dalkör zászlóavatásának 40. évfordulóját. Néhány éves hallgatás után, az 1963-ban Szombathelyen megrendezett jubileumi országos dalostalálkozó hatására a MÉMOSZ Dalkör még élő öregei Veterán Kórust alakítottak, mely azóta is működik a Derkovits Kultúrotthon keretein belül. A Csepregi Iparos Dalárda 1920-ban alakult, sokat szerepelt megyei és országos találkozókon is. 1942-ban egyesült a Csepregi Polgári Dalkörrel (alakult 1924), mert a háború mindkét kórus sorait megritkította. A felszabadulás után ott találjuk a kórust a megyei bemutatókon s helyi szerepléseken egyaránt. 40 éves jubileumán vette fel az Egyetértés nevet, s avatta fel zászlóját. A csepregi mintaszerű dalostalálkozók már hagyományossá váltak, melyek az Egyetértés Férfi Dalkör és karnagya, Zátonyi János önzetlen munkáját dicsérik. — A kórus önmaga tartja fenn magát. Schola Cantorum Savariensis Az egyházi kórusok közül a Schola Cantorum Savariensis érte el a legmagasabb művészi szintet. A 120 tagú kórusban — a római bazilikák kórusainak mintájára — 40 férfi mellett 80 fiú énekelte a szoprán és az alt szólamokat. Leginkább a klasszikus polifoniát művelték, de karingeiket letéve Bartók és Kodály népdalfeldolgozásait is megszólaltatták. Az európai hírű Schola Savariensis a Zeneakadémián, Kolozsvárott s 125
