Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Békefi Antal: Vas megye zenetörténetének rövid vázlata
BÉKEFI ANTAL VAS MEGYE ZENETÖRTÉNETÉNEK RÖVID VÁZLATA Megyénk zenei élete fellendülőben van. Egyre újabb és újabb kórusok alakulnak, régebbi énekkaraink pedig szép sikerrel szerepelnek mind itthon, mind az országos dalostalálkozókon, sőt külföldön is (a Savaria KISZ Kórusa Csehszlovákiában 1961-ben, a Kőszegi KIOSZ Concordia Férfi Dalkör Ausztriában 1963-ban). Elmondhatjuk, ma már megyénk minden negyedik falujában van felnőttekből álló énekkar. — Szimfonikus zenekarunk is egyre komolyabb feladatokat old meg tiszteletreméltó igényességgel. Fejlődésünk országos elismeréseként 1963 októberében Szombathelyen került megrendezésre az országos dalostalálkozó, az 1938-ban megtartott emlékezetes országos munkásdalos-találkozó 25 éves jubileumának emlékére. Erre az ünnepi alkalomra készítettem el a „Vas megye zenetörténete a rómaiaktól napjainkig” c. kiállítást, mely megmutatta, mily gazdag megyénk zenei múltja, s hogy zenei hagyományaink tanulmányozása során van mit okulnia a mai kor muzsikusának is. Fontos feladatunk, hogy Vas megye zenei múltjának írásos, tárgyi és képes zenei emlékeit s az emlékezetre bízott ősi népdalokat felkutassuk és osszegyűjtsük, s ezek segítségével idézzük fel megyénk zenetörténetének jellegzetes korszakait, kiemelkedő alakjait, jelentős eseményeit. Eredményei a muzsika iránti még nagyobb lelkesedésre, nagyobb célok elérésére serkentenek. A haladó hagyományok ismerete felébreszti felelősségünket, a haladó hagyományok köteleznek! Zenetörténeti vázlatom követi a kiállítás beosztását. Egy-egy eseményről csak epigramma-szerű rövidséggel emlékszem itt meg, ezek az adatok azonban mégis vázlatul szolgálhatnak a következő évek kutatómunkájához, azért itt most a források felsorolásával közreadom őket. E munka megyénk világi zenéje történetének feltárását tartotta fő feladatának, csak néha utal egyházzenei vonatkozásokra. I. SAVARIA ZENEI EMLÉKEI A Szombathely helyén állt római kori Savaria zenei életéről főképpen képzőművészeti ábrázolások adnak hírt számunkra. Isis-szentélyünk homlokzatát sistrumot (csengőt) rázó Isis dombormű díszíti. As Isis-körmeneteken a zenénekT fontos szerepe volt, erről Apuleius Aranyszamár c. regényében olvashatunk részletes, szép leírásokat. S az e leírásúkban szereplő hangszerek terra sigillata töredékeken, domborműves ábrázolásban elő is kerültek a törmelékek közül: tibia (kettős nádsíp), syrinx (pánsíp), tuba (harsona), kithara (lant). E tárgyak a Savaria Múzeum anyagában találhatók ihegT~— Rituális célokat szolgáló csengettyűket azonban eredetiben is láthatunk a Smidt-gyűj temen y anyagában. A zene szerepét bizonyítják a táncos-ábrázolások is, így egy dionysikus táncos "márvány domborművé egy síremléken (Savaria Múzeum). Dionysos ünnepén általános volt a vígasság, ének, tánc, ez töltötte ki a napokat. 8 ÉLETÜNK 113
