Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Poszler György: A szépíró Szerb Antal

országon Prohászka Ottokár munkásságától elindított neokatolikus mozgalom, a Schütz Antal által nagy energiával és intellektussal propagált „katolikus reneszánsz” egyik legfőbb szellemi műhelye, amelynek életében érződik Prohászka robusztus egyéniségének lenyűgöző hatása, és — Schütz fordításainak közvetítésével — közvetlen szellemi hatóerővé válnak a konzervatív német pedagógiai írónak, Friedrich Wilhelm Foersternek a szentek példáján nevelt aszkéziseszményt, testületi szellemet, tekintélytiszteletet és karitatív alapokon nyugvó keresztényszocializmust hirdető elvei. A gimnazista Szerb ekkor született zsengéi a neokatolicizmus testületi szellemmel, tekintélytisztelettel és keresztényszocializmussal megtámogatott eszmerendszere eller irányulnak, és magas érzelmi hőfokon fejezik ki a kamaszválságait átélő nagydiák szellemi és világnézeti forrongásait.

A felsős gimnazista években született Thomas Mannról, Keményről, Vörösmartyról, Ibsenről, a barokk költészetről, a történelmi regényről és a vers és a próza viszonyáról írott kéziratos esszék a hivatalos irodalomtörténetírás és iskolai irodalomoktatás avult szellemével teljes szubjektivitást hirdető, egyedül a kritikus beleórzőképességére építő „lélekesztétikát” állítanak szembe. Az 1917-ből és 18-ból származó, egy kötetre való verskí- sérlet az iskola és a cserkészcsapat által kinevelt vallásos ideálok bomlásáról, az aszkétikus életeszmények szertefoszlásáról tesz tanúbizonyságot. A Parázsnézők és a Télesti álom című novella és a hammelni patkányfogóról szóló mesejáték megmutatja, hogy az első prózai és drámai próbálkozásait papírra vető nagydiák képzeletében harcra kelt egymással a keresztény és a pogány mitológia világa, és a keresztény csodát kezdi legyőzni a művészet erejébe vetett hit pogány csodája, a vallásos eszmények és a cserkész ideálvilág helyét a művészet misztikus hatalmába vetett hit foglalja el. A Gany- medes című regénytöredék pedig már ennek a magaalkotta, új szépségvallásnak a forró líraisággal és rajongó pátosszal átitatott himnusza. A cserkészet és a Foerster-könyvek egészségkultuszával és aszkétikus eszményeivel való teljes leszámolás egy újabb drámakísérletben, az Ünneprontókban. történik meg, és egy töredékben maradt novella, a Hogyan halt meg Ulpius Tamás már a minden gátat áttörő szexualitás szabadságának eszméjét hirdeti. Az 1918 őszén született Szent fiúság című befejezetlen regény — mely a művelt és cinikusan individualista dandy alakját állítja szembe a cserkészet által propagált testületi szellemmel — már éreztet valami szociális feszültséget, egy 1919 őszén írott allegorikus regény pedig a Tanácsköztársaság harcainak állít emléket.

A felsős gimnazista nagydiák zsengéiben természetesen kevés az önállóság. Az esszék irodalomszemlélete Walter Páternek, a szubjektív esztétika oxfordi mesterének elveit, Oscar Wilde minden esztétikai normát a feje tetejére állító paradoxonjait és Freud divatos művészetszemléletét ötvözi egybe. A versek kiforratlan hangjában Sík egyszerű formavilága mellett megszólal Ady viaskodó pátosza, Kosztolányi intellektuális rímjátéka és Babits klasszikus ritmikája. A Szent fiúság hőse Wilde Dorian Gray-jének naivan stilizált alteregója, a Ganymedes halálba hanyatló szépségkultuszának Thomas Mann remeke, a Halál Velencében a közvetlen ihletője, az Ünneprontók felnőtt-előítéleteket robbantó kamaszerotizmusában Wedekind Frühlingserwa- chenjének indulata érezhető, A hammelni patkányfogó allegóriájában pedig Maeterlinck mesedrámáinak, Shakespeare Viharjának és Hauptmann El87