Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Tüskés Tibor: A második "Irott kő" (1942-1944)
az erő, Török Sophie nem bírta elviselni vesztesége súlyát, elméje elborult, 9 hatvan éves korában meghalt. * Török Sophie 1942-ben, kérésemre, a következő önéletrajzi adatokat közölte velem: 942. ápr. 30. — Igen tisztelt Uram! Rossz egészségi állapotom miatt csak késve tudok iszíves felszólítására válaszolni, úgy hogy a kérdésekre felelni talán már nem is aktuális. S nem is tudom, milyen életrajzi adatokat kíván tőlem? Születtem Budapesten, 1895. december 10-én. Négy elemit Pécsett végeztem, tovább Pesten tanultam, férjhez mentem 921-ben, (de kérem se asszonynevemről, se mostani családi állapotomról írói működésemmel kapcsolatban ne tessék említést tenni!) — Első verskötetem 1929-ben jelent meg: Asszony a karosszékben. Még két verskötetem van, Örömre születtél 1934. és Értem és helyetted 1940. Megjelent még Hintz tanársegéd úr c. regényem 1935-ben, Nem vagy igazi, regény, 1939. — Minthogy könyveim elküldése számomra most túlnagy adminisztrációs munkát adna s a Hintzből nincs is példányom, — ha még aktuális, kérem, írja meg, mely műveimre volna szüksége? Ismertetéseket nem tudok küldeni, nem is tudom már, kik írtaik rólam, s nem őriztem meg őket, megjelenéskor minden könyvemről írtak, pl. a Nyugat is. Bocsássa meg pontatlan feleleteimet, s kedves válaszát várva üdvözli Török Sophie. TÜSKÉS TIBOR A MÁSODIK „ÍROTT KŐ” (1942—1944) „A művek az örökkévalóságot keresik, a folyóiratok a pillanatot. Egy elavult folyóirat talán épp azért olyan megható, mert annyira ahhoz az esztendőhöz szól, amelyet a homlokán hord” — írja Németh László egyik tanulmányában. (Egy régi magyar jolyóirat. Készülődés II. 35. 1.) S a gondolat- menet folytatásaként elmondhatjuk: egy folyóirat mentül inkább a korhoz, a változó időhöz tapad, annál inkább magában hordozza az elavulás veszélyét. Persze vannak a történelemnek olyan szakaszai, amelyek az események össze- .sűrűsödése, a történések gyors pergetése miatt különösképp kedvezőtlenek a maradandóságra apelláló, az időt ostromló folyóiratoknak. Ezeket a múlandóságnak olyan folyondárjával lepi be a változó idő, amely kiszívja belőlük az életet, s a jövő számára már nincs üzenetük. Hiába jön a múlt történésze, csupán csontvázukat leli. Amióta irodalmi lapok jelennék meg magyar nyelven, talán sosem volt kedvezőtlenebb idő a folyóiratindításra, mint éppen akkor, amikor az írott Kő második sorozata megjelent. Ezért ami érték, ami a mához és a jövőhöz szóló üzenet benne, különösen meg kell becsülnünk. Előzmények. A lap története, külső leírása. Az írott Kő mindkét sorozatának (1936—-1937, 1942—1944) bibliográfiáját Kiskerti Károly állította össze (Az „írott Kő”... tartalmi ismertetése. Vasi élet és irodalom, 1957.). Az első sorozatról korábban magam írtam tanulmányt (Az „írott Kő 1936—37.” Vasi Szemle, 1963. II. szám 108—115. 1.); a második sorozat története és elemzése álljon itt. Az első írott Kő megszűnésétől kerek öt év telt el az új megjelenéséig. Ez a fél évtized az ország politikai életében, szellemi-irodalmi mozgásában, s a szűkebb dunántúli irodalmi viszonyokban egyaránt nagy változásokat hozott. A történeti események leírása, az összefüggések értékelése ma már iskolai-tankönyvi anyag — itt a jelzésekkel is be kell érnünk. Az első írott 77
