Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - FIATALOK (Versek) - Csikós József: Gesztenyefák - Friesz Magdolna: Tudod-e drága…
FIATALOK CSIKÓS JÓZSEF GESZTENYEFÁK Te meg én a térre siettünk. Tejüveg sátrai feszítve voltak az égnek, s a fejek, mint a körhinták székei háromszázhatvan fokkal, többször körbe forogtak. És mindenki roppant titokra várt. és a gyökerek, a levelek, a gallyak, és az ágak bimbózöld gyertyakanóca megtelt emberi szenvedéllyel, És mindenki kacagott és hirtelen ősi egyszerűséggel lángbaborultak a gesztenyefák. FRIESZ MAGDOLNA TUDOD-E DRÁGA .. . Tudod-e drága, hogy milyen lángos napokat, kohóórákat, ölő perceket élünk. Hogy milyen tág a horizont, és milyen parancsolóan kékek, élesfényűek felettünk az egek. Tudom, ha látod, fáradt vagyok, elvinnél ebből a rohanásból, karod parancsolna ölelő nyugalmat, s vágyódsz, csak a tiéd legyek. De küldenél is — ismersz, s a munkát, amelyben napjaink nőnek mind magasabbá, magad is becsülöd. Nyugodj meg drága, hisz erősek vagyunk, s készek a harcra. Köszönöm a szerelmet, amely ilyen dolgossá és egyre becsületesebbé lenni kényszerít, s megvéd erősnek maradni. Ha megfáradtunk, egymáshoz, mint biztos drága világhoz, visszatérünk. Ha köröttünk az értetlenség, egymáshoz, mint mindent értő világhoz, visszatérünk. S minden harc, s minden visszatérés emel majd a keveseknek jussolt fényre: Éltünk! 5* 67
