Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: Népművelési eredmények és gondok
ségük azonban akadozik, mégpedig főképpen azért, mert a tanácsadók nem vezetnek művelődési otthont, így szakmai támogatásuk nem támaszkodhat kipróbált gyakorlata. A Művelődésügyi Minisztérium felismerve a helyzetet, szorgalmazza a megyei művelődési házak létrehozását.3 Jelenleg három (Fejér, Szabolcs és Heves) megyében működik ilyen intézmény. Ebben az évben további öt megyében tervezik a megyei művelődési ház szervezését. A többi megyében részben a tárgyi feltételek hiányzanak, részben pedig még nem ismerték fel az új intézmény szükségességét. Az a tény, hogy a művelődési otthonok hálózati rendszerének teljes kiépítése, országos megvalósítása nem halad a kívánt mértékben, késlelteti a népművelés hatókörének emelését, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a népművelési munkának ez a fontos intézmény-hálózata nem tudja betölteni a reá váró feladatokat. A j á r á s i művelődési házak terület i m unkája A művelődési otthonok hálózati rendszerében a járási láncszem is okoz még gondokat. A művelődési otthon-mozgalom nagyarányú fejlődése már az ötvenes évek elején felvetette olyan intézmény szükségességét, amely közvetlen és szoros kapcsolatot tartva a falusi és az üzemi művelődési otthonokkal segíteni és támogatni tudja a bennük folyó munkát. Bár az irányító szervek már 1951-ben feladatul szabták a járási művelődési házaknak a községi és az üzemi művelődési otthonok szakmai segítését, ez a munka — közhasználati szóval: területi munka — még ma sem bontakozott ki mindenütt, főképpen pedig nem a kívánt mértékben. A miért vizsgálatánál szemben találjuk magunkat azzal a ténnyel, hogy sok járás művelődési házának munkája nem elég példamutató, tehát nem tud kisugározni, továbbá, mert egyszerűen nincsenek meg a módszertani és szakmai segítés feltételei. Komoly okként jelentkezik az is, hogy a területi munkát hosszú ideig senki sem ellenőrizte (a vizsgálatok csak a helyi tevékenységre korlátozódtak), így kialakult az a helytelen szemlélet, amely a járási művelődési házak jó vagy rossz munkáját a mennyiségi mutatók csalóka számai alapján állapította meg. Ezek alapján kapták az igazgatók a dicséretet, a jutalmat, vagy az elmarasztalást. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a hangsúly a helyi tevékenységre került s a területi munkát még a legjobban működő igazgatók is elhanyagolták. A társadalmi fejlődés a népművelési munka hatásfokának emelését követelve, az utóbbi években erőteljesen ráterelte a figyelmet a kulcsihelyzetben lévő járási művelődési intézményekre. Szükségessé vált, hogy a járási művelődési házak ne szűkítsék le tevékenységüket falaik közé, hanem rendeltetésüknek megfelelően rendszeresen segítsék a községi és az üzemi művelődési otthonokat. A járási művelődési házak járási hálózati központi jellege és szerepe különösen 1957 után domborodott ki, amikor a falvainkban végbe ment nagy változások hatásaként rendkívül megsokszorozódott a községi művelődési otthonok száma. Falvaink gazdasági és társadalmi átalakítása, a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítése, az egységes paraszti osztály kialakítása megnövelte a népművelés jelentőségét s ezen belül a községi művelődési otthonok feladatát. Ezt a megnövekedett feladatot a községi művelődési otthonok vezetői 3. Az 1962 63. évad népművelési munkájának áttekintése és a következő évad főbb feladatai. 19. 1. 160
