Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Békefi Gábor: Az országos dalostalálkozóról
Pál Kossuth-díjas zeneszerző Savaria c. művét az október 20-i bemutatón a szombathelyi Erkel Kórus adta elő. Október 19-én délelőtt ragyogó napsütésben fogadhattuk a különvonatokon érkező vendégeket. De ott voltak a MÉMOSZ veterán dalosai is, akik az 1938-as találkozó rendezői voltak. Az ünnepélyes fogadás után a szombathelyi pedagógusok és a koszorús lányok szállás- és étkezőhelyeikre kísérték vendégeinket. Ebéd után a díszhangverseny közös számainak próbáján azt tapasztaltuk, hogy a kórusok főpróbáját nem lehetett az elkészített terv szerint megtartani, mert az énekkarok nem készültek fel úgy a számokkal, hogy azokat egyenként 20 perc alatt ki lehetett volna dolgozni. Ez nem az intéző bizottság mulasztása volt. Azon lehet vitatkozni, hogy az összesített, 400—600 főből álló kórusok számainak művészi kidolgozása mennyire lehetséges, de a dísz- hangverseny rendezésének célja a 25 éves múltnak a jelennel való összekapcsolása volt. 1938-ban a munkáskórusok a felvonultatott mintegy 2000 dalossal demonstrálták politikai felfogásukat a fasizmusba mindjobban belesodródó Horthy-rezssimmel szemben. A díszhangverseny az összesíteti kórusszámaival emlékeztetni akart a múltra, a jelenben pedig az erőt, a tömegek kultúráját képviselte, s ez méltó folytatást kapott a másnapi egyéni bemutatók művészi színvonalával. A megyei tanács elől a Művelődési és Sportházhoz fáklyával felvonuló dalosok G y u r á c z János városi tanácselnök üdvözlő szavaira Kodály— Berzsenyi: Magyarokhoz c. művével válaszoltak. Az ünnepi műsor benn az épületben volt. Október 20-án délelőtt a város négy kultúrtermében tartottuk a bemutatókat. Mint rendező sajnos, az elhangzott számokból csak néhányat, — azt is egy helyen — hallhattam meg, a teljesítmény színvonaláról nem beszélhetek. A zsűri tagjai és a közönség megnyilatkozásai alapján igen találónak érzem Turcsányi Emil cikkének a Népművelés 12. számában megjelent megállapításait. A vasi kórusokról néhány mondat: „Éppen az itt adódó összehasonlításból és az egyéb országos tapasztalatból derült ki, hogy a vasi kórus- mozgalom. az utóbbi években erőteljes lendülőben van. Ez egyelőre elsősorban a kórusok számának örvendetes megnövekedésében mutatkozik”. — „Sok csoport azonban már megtette a kritikxis első lépéseket, így a karvezetők és énekesek és főleg az irányító és fenntartó szervek ügybuzgalma remélhetőleg hamarosan komoly színvonalbeli fejlődést is eredményez.” A vendégkórusokról: „Ez alkalommal is beigazolódott, hogy a gondosan, rendszeresen dolgozó énekkarok a hivatásos szintet is megközelíthetik.” A bemutatóra minden kórus maga állította össze műsorát. A program nem volt megkötött. A kórusok műsorpolitikája a statisztika tükrében érdekes számokat mutat. A vendégkórusokat és a vasi énekkarokat egybevéve 55 kórus bemutató műsorát vettem figyelembe. Szerzők szerint két csoportra osztottam a műveket: legújabb kor és az előző korok zeneszerzőinek műveire. (A legújabb kort Bartóktól számítottam.) Teljesen mai szerzők műveit énekelte 11 kórus, többségében mai szerző művét 24, egyenlően régi és új korból 8, többségében régi szerzőktől 15 kórus. Tehát az 55 kórusból 40 úgy állította össze műsorát, hogy a mai szerzők legalább a felében, vagy annál nagyobb arányban szerepeltek. 139