Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Z. Szabó László: Bartha László könyvillusztrációi
IRODALOM 1. Jenei Ferenc: Régi győri házak. Bp. 1959. Németh Ambrus: A győri tudományakadémia története. Győr, 1897. Borbíró-Valló: Győr város építéstörténete. Bp. 1956. - Bedy Vince: A győri nemzeti rajziskola története. = Győri Szle, 1930. - 3. Csapiár Benedek: Révai Miklós élete. 1 köt. Bp. 1881-1899. Bánóczi József: Révai Miklós élete és munkái. Bp. 1879. Jenei Ferenc: Irodalmi élet Győrött a 18. század végén. Császáremlékkönyv. Bp. 1934. Benda Kálmán: Révai Miklós ismeretlen levele 1790-ból. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1934. - 4. Borbíró-Valló: i. m. Jenei Ferenc: Régi győri házak. Bp. 1959. Korompay György: Veszprém. Bp. 1957. Sörös Pongrác: A tihanyi apátság története. Bp. 1911. Rados Jenő: Magyar építésztörténet. Bp. 1961. Siklósi László: A modern magyar éremművészet és művelői. = Numizmatikai Közlöny, 1910. Zádor—Rados: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp. 1943. Lyka Károly: Adatok művészetünk történetéhez. = Magyar Művészet, 1927. — 5. Lengyel Alfréd: A győri zeneoktatás száz éve. Győr, 1962. Z. SZABÓ LÁSZLÓ BARTHA LÁSZLÓ KÖNYVILLUSZTRÁCIÓI Könyvkiadásunk tartalmi gazdagsága közismert. Művek egész sorával igazolható. De egyre szaporodik azoknak a köteteknek a száma is, amelyek nem elégszenek meg a mondanivaló gondolati megfogalmazásával, hanem a gondolat mellett a képi megformálás eszközével is segítik az olvasót behatolni az alkotás mélyebb rétegeibe. Egyre-másra látnak olyan kiadványok napvilágot, melyeknél az igényes illusztráció legalább olyan mértékű szerepet tölt be, mint az adott mű. Ez azért is örvendetes, mert ezen a területen korántsem mutatható ki az a folytonosság, mint az egyéb művészetek történetében. Hiszen igaz, olyan nagynevű, európai hírű illusztrátorunk is volt, mint Zichy Mihály, akinek ma már klasszikus számba menő Arany balladái és Madách- illusztrációi igen közkedveltek, viszont azt is be kell vallani, hogy a korszerűség kívánta követelménynek nem nagyon ismerjük neves előfutárait. Illusztrátor-gárdánknak úgyszólván töretlen úton kellett elindulnia, és ugyanakkor meghódítania magát az olvasót. Hisszük, hogy ma már egyre többen nemcsak dísznek tekintik a verseskötetek illusztrációit, hanem olyan társművészetnek, amelyik a jobb és mélyebb megértést szolgálja, új színnel gazdagítja és bővíti az ismeretet, érzést és élményt, amit a költemény egyébként kiváltana az olvasóból. Ez a művészgárda éppen korszerűség kívánta követelményektől sarkallva igyekezett megtalálni a modern lehetőségek közepette azt az utat, amelyik a sokkal összetettebben látó és érző XX. századi ember világát vetíti elénk. És ma már elmondhatjuk: olyan művészek álltak ennek a szolgálatába, akik a maguk területén akár a grafikában, akár a festészetben vagy a szobrászatban a legnagyobbaknak tekinthetők. A művészet sokszínűsége fedezhető fel ezen a területen is. Gondoljunk csak a nemrég megjelent művekre, és példák egész özöne a bizonyítékunk. Borsos Miklós vonalra komponált rajzai az antik szépségeszmény őrzése mellett is modern érzéseket, szenvedélyeket, sokszor 150
