Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 3. szám - HÍREINK - Szabó Jenő: Az osztrák irodalom hírei
HÍREINK AZ OSZTRÁK IRODALOM HÍREI 1960. óta minden év áprilisában összegyűlnek a Bodeni tó partján fekvő Konstanz városában a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc és Ausztria nevesebb könyvkiadói, könyvkereskedői, meghívott írók és fordítók, hogy kétnapos konferencia keretében megtárgyalják a német könyv helyzetét. Az értekezleteket Ausztria kezdeményezte és a Nyugat-Németországban székelő Német Könyvkereskedők Egyesülete rendezi meg. Az elnök tisztét évek óta az ismert hamburgi kiadó, Friedrich Wittig látja el. Az értekezlet hivatalos műsora szerint először szakreferátumok hangzanak el s ezeket vita követi. Az egyik referátum érdekes statisztikát közölt. Az 1958. és 1960. évek közötti időszakban a németnyelvű szerzők között első helyen áll Goethe, akit a három év alatt 37 ízben fordítottak le más nyelvre. Szorosan a nyomában halad Engels 34, Marx 32 fordítással. Azután a Grimm testvérek, Remarque, majd egyenkint huszonöt fordítással Erich Kästner, Thomas Mann, Heinrich Böll, Bertolt Brecht és — Vicky Baum következnek. Az értekezlet egyik résztvevője, W. E. Süskind sokat vitatott témát pendített meg. A fordító a legnagyobb hűséggel ragaszkodjék-e az eredeti műhöz? Vajon nem helyesebb-e, ha a mű érdekében elhagy például olyan részleteket, amelyek csak az író hazájában érdekesek, de nincsen az országhatáron túli érdekességük. A kérdés ezúttal is nagy vitát váltott ki és a vélemények szenvedélyesen összecsaptak. Végül is Georg Ramseger (Die Welt, Hamburg) megállapította, hogy a rossz fordítás még sohasem akadályozta meg valamely jelentős mű útját a világirodalomban. Dosztojevszkij regényének első fordításai kritikán aluliak voltak, Joseph Conrad műveit egyenesen meghamisítva fordították le — és ennek ellenére sikerük volt. * * * Ausztria két új kulturális célú intézet felállítását tervezi külföldön. Az első építkezése meg is indult már Varsóban és egy éven belül megkezdi működését. Célja, hogy a lengyel néppel megismertesse az osztrák kultúrát. A másodikat nem, mint eredetileg tervezték, Jugoszláviában, hanem Budapesten létesítik. Abból a megfontolásból indultak ki, hogy Jugoszláviában már úgy is van osztrák olvasóterem (Zágrábban) és Ausztria, valamint déli szomszédja között a kulturális érintkezés messzemenően normalizálódott és ezért a magyar fővárosbon felállítandó intézet mellett döntöttek. A terv egyelőre még nem végleges. * * * Egyes nyugati nagyvárosokban már régen gyakorlattá vált ötlet megvalósítását kíséreli meg az Osztrák Irodalmi Társaság. Székházában, a Herrengas246
