Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1963 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Cs. Nagy István: Gazdag Erzsi

(Gazdag Erzsi családi neve Sebesi, csak versei tették Gazdaggá!) Egy orsó megáll a fonodában, a fonónő megköti a szakadt szálat, és a százhúsz orsó ^együtt zengi a fonónő diadalát. (A fonónő). Életet igéz az épülő ház falai közé, láttatja a célt, s így gyorsabban halad a falrakás:

Tégla téglára: kétszer egy, ily egyszerű az egyszeregy.

(Házépítés)

Költőivé avat egy-egy munkafolyamatot a leírás varázshangulatán is átütő valóság erejével:

Begyújtottam kemencémet, libegjen, lobogjon!

Száraz fája, venyigéje ripegjen-ropogjon!

(Begyújtottam kemencémet)

És már úgy figyelünk, mint Rimbaud gyerkőcei a sütöde ablakán, s a negyedik strófa végén cimpánkig ér a meleg kenyérillat. A Csillék egyike Gazdag Erzsi időmértékes gyermekverseinek, s egyike legszebb bányászverseinknek:

Mint gyöngyszemek a gyöngysoron, a csillék egymást érik.

Bányából ki, bányába be; a jövendőnket mérik.

Gazdag Erzsi anteusi erejét a népköltészethez való állandó visszanyúlás biztosítja. Kezdettől fogva tudatos program ez. Megszólításai, kérdései egy eloldott, önfeledt lélek ringása valahol a szépség taván vagy az üvegfényű kékségben, ahol párbeszédet folytathat a természettel, ahol a mindenségnek fölkínálhatja kítárulkozó szívét. A létezés mámora hajtja ezekbe a lepkés-virágos szerelmi kalandokba, szinte már testi egyesülés ez a vitalitás az egész élővilággal, de még a kövekkel, esőkkel, szelekkel is. A másodikos gyerekek a következő dalát tanulják énekórán:

Szállj, szállj, pille, tarka szárnyú!

Se apád, se anyád, se cserepes kistanyád.

Szállj, szállj, pille, az ölembe!

Tenyeremen lakhatsz, az ölemben álhatsz.

(Mondóka)

205