Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Jakab Géza: A sajtó-élet első száz éve Zalában
kiadásában és szerkesztésében. Lapja népszerűségére jellemző, hogy nagyméretű társadalmi akciót indít Csány László zalaegerszegi emlékszobrának létesítésére és másfél évtized alatt, — az első világháború drámai közjátéka ellenére is — háromszor varázsolja elő, közadakozásból, az emlékmű felállításához szükséges komoly összegeket, amelyek többször is elértéktelenednek az infláció viharaiban. Múzeum, népkönyvtár, strandfürdő létesült kezdeményezései nyomán. Arcmását őrzi ma is a zalaegerszegi Csány-emlékmű, Istók János kiváló alkotása, mely szerencsés módon két magyar forradalom: az 1848-as és az 1919-es események egységes emlékműve; mint ilyen, páratlan az országban. A magyar szocialista sajtó kezdeményeiről külön kell megemlékeznünk Zalában. Annak ellenére, hogy fejlett ipara nem volt a felszabadúlásig, kisiparosságát, agrárproletariátusát élénken foglalkoztatták a századelő eseményei. A Za la megye — Zalavármegyei Hírlap Zalaegerszegen, a Zala Nagykanizsán élénken figyel az 1905-cs moszkvai eseményekre. Nagykanizsán indul a Magyarországi Kéményseprő Segédek Szaklapja, mely havonta kétszer jelenik meg 1908-ban, harcos szoc. dem. jelszavakat hangoztatva. A Magyar Tanácsköztársaság idején Zala területén 9 napilap áll a proletárforradalom zászlaja alá: a Balatonvidéki Vörös Űjság Balatonfüreden, a Munkás Nagykanizsán, a Népakarat Nagykanizsán, a Testvériség Keszthelyen, a Zalai Hírlap és a Zalai Népakarat Nagykanizsán, a Zalai Vörös Űjság Zalaegerszegen, a Zalamegye Zalaegerszegen, valamint Dr. Hamburger Jenő zalaszentgróti körorvos, a Tanácsköztársaság későbbi népbiztosának 1913-ban indult, de kényszerszünetelésre ítélt hetilapja, a Zalavölgyi Hírlap, mely Zala- szentgróton jelent meg. 1919-es III. évfolyamának egyetlen fennmaradt példánya ma a szentgróti Hamburger-gyűjtemény féltett kincse. A hosszú ellenforradalmi korszak negyedszázada alatt az osztály érdekek kiszolgálásának történelmi hagyományait folytatta Zalában is az időszaki sajtó. Míg 1920—1945 között 59 kiadvány jelent meg, a felszabadulást köve- tőleg 1945—1961 között 39 sajtótermék jelzi új életünk megújult sajtóéletét, annak ellenére, hogy Zalát a közigazgatási területrendezés csaknem felére csökkentette egykori területével szemben. Megújhodott sajtóéletünk azcnban minden kiadványával a népi demokrácia és a szocializmus egyetemes céljainak szolgálatában áll. Napisajtónk feladatait 1945-től kezdve az újjáindult Zala, az Űj Zala (I.), a Zalai Hírlap (IV.), a Független Zala, a Zalai Fáklya, a Zalai V i lágosság teljesítette. Az 1956-os ellenforradalmi kísérlet eseményeit az Űj Zala (II.), a Délzala őrzik. A Zalai Hírlap (IV.) Zalaegerszegen azonban 1956 november elején újra továbbfolytatta munkáját a szocialista sajtó építésében, segített az eszmei zűrzavar eloszlatásában, hogy azóta is a megtisztult közéleti légkörben nap nap után tolmácsolja a párt, a kormány és a józan építőmunka, valamint a tömegek elszánt békeakaratának szavát. A zalai sajtó munkásai és intézményei, a megye és az ország szakintézményeinek aktív részvételével nagyszabású emlékkiállítás keretében tette emlékezetessé Zalaegerszegen a sajtóélet századik évfordulóját. A kiállításon első ízben került egységes szemléletű bemutatásra a zalai sajtó első évszázadának csaknem valamennyi fennmaradt terméke, melyekből számos évfolyamot az Országos Széchenyi Könyvtár Hírlaptárán kívül a zalaegerszegi Állami 191
