Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 2. szám - Horváth László: Gázló (Elbeszélés)
Kulisovot alig pár lépés választotta el a németek lövészárkától, mikor szívéhez kapott és élettelenül bukott arcra. Sztárcsenkó észrevette, hogy lanyhul a tüzelés. A megtámadott tüzérség, megzavarodott. Nemvárt oldalról lepték meg őket. A vérveszteségtől és magas sebláztól zúgó fejjel vonszolta magát. Ügy érezte már harminc, negyven métert kúszott, de alig pár méternyire távolodott csak el előbbi tüzelőállásától. Prrr. .. ezt a Komszomolért. Prrr r. r. rr... ezt a szovjet hazáért. A vérbeborított alhadnagy kísérletet tett, hogy tovább kússzon, majd meghúzta a ravaszt. A fegyver néma maradt. — Sajnálom testvérek, de már nem segíthetek ... Kifogyott a lőszerem. Most rajtatok a sor ... Sztárcsenkó gárdaalhadnagy körül szertefoszlott a csattogó hangzavar. A derengő hajnalban korán ébredő városszéli szegények kinéztek a csatatérre. Csodálatos látványnak voltak szemtanúi. A kelő nap sugarai alatt a harmatos csatamező úgy csillogott, mintha béke lett volna. És ez olyan jó érzés volt. Mende Gusztáv: Permetezés előtt 76