Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"
GYŐRI „BESZÉLŐ HÁZAK” crAbics frigyes Liszt Ferenc utca 20. A ház az erkélyt tartó Atlasz-szobrokkal jellegzetes kép a régi Győrből. Telkén 1617-ben még tizenkét épület szorongott. A sarki rész a Zichyeké volt, ők kezdték összevásárolni a szomszédos kisebb házakat. A nagyhatalmú főúri család — Zichy István volt a győri vár vicegenerálisa — rangjához méltó építkezés 1720-ban fejeződött be, így formálódott ki ez az épúletarisztokrata. Rajta a Győrött szinte kötelező sarokerkély, de hogy ne legyen egészen szokványos, hengeresre kiképezve. A Bécset utánzó gavalléria a kapubejárati atlaszokat meg is duplázta a lépcsőfeljárónál. (A másik győri erkélytartó szoborpár, az Alkotmány utca 17. számú házon, az Eszterházyaké volt.. .) Az épület egész kiképzése elüt a környezet szerényebb, lágyabb ízlésétől. Pedig ez az arisztokrata kor csak egy évszázadig tartott. A XIX. század elején demokratizálódni kezdett. Ekkor vette meg a házat Józsa jószágigazgató, és 1819-ben bele is költözött. Vele együtt lett a „megye utcai” ház lakója egy zalai rokon, Deák Ferenc jogakadémiai hallgató. Deák 1817-től 1821-ig volt győri diák. A diáktársak visszaemlékezése szerint „majdnem elhanyagolt külsejű” a bozontos legényke, mert ruháit a hord- hatóság legvégső határáig viselte. Nem mintha újra nem telt volna, hanem mert a régi, megszokott kényelmesebb. Kövérkés alak, lassú mozgás, lusta, hanyag írás; mintha minden energiája az esze gyors forgására összpontosult volna. Volt az akkori tanulmányi rendben egy tárgy, ahol ez a szellemi fürgeség jól érvényesülhetett: évtizedek múltán is úgy emlegették Deákot, mint az akadémia legfélelmesebb, legyőzhetetlen vitázóját. Magánéletében nem volt magányos, elhúzódó, de a diáki dáridókban nem vett részt, az akkor is nagy táncdivatban nemtáncoló maradt. De ha jókedve volt, bor nélkül is a legvígabb tudott lenni. Szerepelt az iskolai színjátékokon, például a „Győr visszavétele a töröktől” címűben. Jól használta fel különleges emlékezőtehetségét. Németül úgy tanult meg, hogy egy lakótársa az ebédnél csak németül beszélt. Vizsgákra pedig állítólag úgy készült, hogy hallgatta, amint mások hangosan olvassák az anyagot, s egyszeri hallás elég volt, hogy megértse és megjegyezze. A vissza- emlékezők tudni vélik azt is, hogy az ifjú Deákra a legerősebb hatást Győrött a jogakadémia főigazgatója, Fejér György gyakorolta. Fejér György, a Zichy-ház másik nevezetes lakója országoshírű ember volt már, mikor Győrbe érkezett. Élete munkája azóta hullott ki a közemlékezetből. Személy szerint nem haladó szellem, de becsületesen és nagy szorgalommal vállalta egy haladó kor törekvéseit. A győri otthonát jelző emléktábla kora legtermékenyebb írójának nevezi; irodalomtörténetünk az első pesti magyar nyelvű folyóirat, a Tudományos Gyűjtemény alapítójaként és első szerkesztőjeként tartja nyilván; az Üj Magyar Lexikon Fejér főművének középkori okleve142
