Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-11-25 / 31. szám
ben s emberi meghittsegukben a legnagyobb emberi vallomasok koze tartoznak. Nemcsak megrendito kiizdelme nyugozi le verseinek olvasojat, a lazas kereses, ahogy az emberi sors titkait kutatja, hanem az emberi fej lodes egyetemessegenek latvanya is. Eletmuve orman ott all a Jonas konyve, s a miivet lezaro Jonas imaja, feledhetetlen remekmu, megejto vallomas es szamvetes, melyet kolto valaha is vegzett. Babits vallalta a kuldetes hatoerejet, mert a kuldetesben akkor is hinni kell, ha eremenye bizonytalan, tavoli es vallalasa minden korban egyforman veszelyes. Temetesen Illyes Gyula meltan mondta: „Kbszonjiik neki a melto hazat s a nepek hazajat, Europat, melyet ugy szerzett meg, hogy szellemiink vegso hatarait a vegtelensegig terjesztette... Csodalkozni fog a vilag, ha majd felfedezi, hogy a ket ezrede vivodo lelki rend, az ertelem, a szabadsag es a szepseg oltarttizet e nehez esztendokben hoi taplaltak tovabb, s ki taplalta. 0 tanitott targyilagossagra bennunket. E targyilagossag bizonyossagaval mondom: a ket vilaghaboru kozt feleszmelo emberiseg legnagyobb szelleme elt kozottunk: annak tetemet tesszuk ma sirba”. GARAJLAJOS Babits Mihaly Cigany a sircdomHdz6an Ugy sziiletett hajdan a vers az ujjam alatt, ahogy az Ur alkothatott valami szamyas fenyes, pancelos, izelt bogarat. Ugy sziiletett kesobb az ajkamon, mint a trombitahang, mint a trombitahang katonak szomjas, cserepes ajkain. De ma mar oly halkan, elfolytva, remegve jon mint beesett szemek godreiben remegve folcsillan a konny. Nem magamert sirok en: testverem van millio es a legtdbb oly szegeny, oly szegeny, meg almabol sem ismeri, ami jo. Kalibdt acsolna maganak az erdon: de tilos a fa es drill ha egy nagy skatulyds hazban jut neki egy vdrosi zord kis skatulya. Es oriil hogy - ha nem birja mar s minden osszetort - atlephet az udvari erkely rdcsan s magahoz rantja jo anyja, a fold. Szomoni vildg ez! s a vers oly riadva muzsikdl mint cigany a siralomhazban. Hess, hess, ti sok verdeso, ziimmdgo, fenyes bogdr! Ha holtakat nem ebreszt: mit er a trombitaszd? Csak a konny, csak a konny, csak a konny hull s nem kerdi, mire jo? Segitsegert kialt a Fold „Aki nem latja a termeszet szepsegeit, nem lat semmit. ” J.A.Komensky Mindannyiunkat koriilvesz es befolyasol bizonyos kornyezet. Az embernek termeszetes 6s kozelinek erzi es gyonyoru, tiszta, egeszsdget araszto hegyeket, erdoket, parkokat, a kozvetlen lakohelyet. De sajnos azt is tudatisitjuk, hogy a kornyezetiink allapota egyre rosszabb. Foldiink sok helyen kialt segitsegert. Ha nem vagyunk vakok 6s siketek, latnunk, hallanunk kell a segelyhivdst. S erre mar a gyermekeket is meg kell tanitanunk. Beloluk nem csupan polgarokat kell nevelniink, hanem a Fold vedelmezoit is. Ez a sziilok es a tanitok feladata egyarant. Az egyik formaja ennek az alapiskolai tanterembe beiktatott kornyezetvedelmi neveles. A kornyezetvedelmi nevelesnek az a cdlja, hogy a tanuloknal olyan szemelyi tulajdonsagokat fejlessziink ki, hogy kepesek legyenek a kornyezetuket vedelmezni es javitani azt. A kornyezetvedelmi neveles alapjait mar az ovodaban kell lerakni. Mar ebben a korban torekedni kell a termeszethez valo drzekeny kapcsolat kialakitasara. Kdsobb, az iskolas evek alatt e t6- ren aztan tovabbfejlesztheto a gondolkodasmod, iranyithatoak a cselekedetek. Azok a gyerekek, akik megfelelo csaladi hatterrel rendelkeznek es ovodaba jartak, az elso osztalyban mar bizonyos tudassal, ismeretanyaggal es a termeszethez valo helyes viszonyulassal rendelkeznek. Ennek ellenere celtudatosan kell benniik tovabbfejleszteni a kornyezetvedelmet. Az elso es a masodik dvfolyamban valamennyi tantargy kereteben alkalmazhato az enviromentalis neveles. A tananyagban boven talalunk olyan celokat, melyekkel a termeszetben valo erzekenyseget es annak vedelmet hangsulyohatjuk. Csupan a pedagogusok kepzeloerejen mulik, hogyan valositja meg mindezt. Az anyanyelv oktatasa es kiilonosen az irodalom is lehetosegeket nyujt a komyezetvedelmi neveleshez. Ket megnyilvanulasa emlitest erdemel:- segit az embernek a nepekkel es a vilaggal felvenni a kulturalis kapcsolatokat, az ertekrend alakitasaban is jelentos a szerepe;- a hallott es elolvasott muvek az etikai drzest es az esztetikai erzekenyseget segitik elo. Ez csupan ket cel, de nagyon sok lehetoseget rejt magaban. A termeszetrol szamtalan mese, tortenet, vers, talaloskerdes, kozmondas szol. A kornyezetismereti tantargy kereteben a specifikus celok meghatarozasa meg kevesbe okoz gondot. Arra kell torekednunk, hogy a tanulokat a vilag igazi megismeresehez vezessiik el. A termeszetet es a tarsadalmat ugy ismerjdk meg, hogy kozben figyelik az emberek, az &llatok, a novenyek eletdben bekovetkezo valtozasokat. Neveljiik ugy oket, hogy ugyesen banjanak a termeszetes anyagokkal, a targyakkal. Ertessiik meg veliik a dolgok kozti osszefuggeseket, megpedig ugy, hogy ok maguk szoban es rajzban defmialni tudjak ezeket. A kornyezettel valo torodesre es a hazaszeretetre neveljiik azaltal, hogy megismerik a komyekiinkon elo nov6- nyeket, allatokat. Kepesek legyenek a termeszeti es tarsadalmi jelensegek leirasara. Sajatitsak el a helyes eletmod es a kulturalt viselkedes alapszabalyait. A kepzomuveszeti neveles soran tobbfdle utat valaszthatunk a kornyezetvedelmi nevelds ervenyesitesdhez:- a termeszetet, az ember es a targyak vil&gat esztetikusan fogjak fel;- a kepzomuveszeti tevekenyseggel fejlesztjuk az alkotokepesseget, arra bsztonbzzuk, hogy fejezzdk ki sajat velemenyiiket a termdszettel es tarsadalommal kapcsolatban;- a kornyezetunk vedelmere es alakitasara neveljiik. Felhivjuk a gyermekek figyelmet a kepzdmiivdszet es a kornyezet osszefuggeseire. A termeszet szepsegei es a miiszaki fejlodes hatasa a kornyezetvedelemre - szintdn jo kiindulasi alapul szolgal. Es meg egy specifikus celt is megvalosithatunk: a haztartasi hulladekanyagokat felhasznalhatjuk valamilyen alkotas elkeszitese soran. A testneveles is osszefiiggesbe hozhato, illetve alatamasztja a kornyezetvedelmi neveldst:- azaltal, hogy brommel tomasznak, vagy csak szabadon mozognak a termeszetben;- kialakul a kornyezethez a pozitiv es aktiv viszony (a setak 6s a turisztika idejen);- a termeszethez tudatosan jol viszonyulnak. A zenei neveles folyaman is ervenyesithetjiik a kornyezetvedelmi szempontot:- az brom es a szeretet nyitott legkoreben fejleszthetjiik a tanulok erzelemvilagat;- a zene befolyasolja a gyermekek erkolcsi kapcsolasat a kornyezetiikhoz, az iskolahoz, a csaladhoz;- elmelyfti a pozitiv viszonyt a termeszethez, az elet valamennyi megnyilvanulasahoz, a sziikebb kornyezetben es az egesz tarsadalomban. A matematikaban akar ugy is „megjelenhef ’ a termeszet, hogy a szobeli feladatokban az okologiai kifejezesek (faiiltetes, erdoirtds, anyagtakarekossag, a hulladek ujrahasznositdsa) szerepelnek. Az ilyen peldak megoldasa soran a tanulok ismereteket szereznek peldaul arrol mennyi viz takarithato meg, hogyan hasznosithato jobban a villanyaram. Az also tagozatos gyermekeket tanitsuk meg a termeszet szeretetere, hogy egyiitterezzenek a fakkal, novenyekkel, elolenyekkel. Torekedjiink arra, hogy valamennyi erzekszervukkel „erezzek” a kornyezetuket. Alakitsunk ki benniik olyan hozzaallast, hogy a termeszet rongalasa, a vandalizmus ellen mindig fellepjenek. Tudatositnaiuk kell, hogy az ember a termeszet resze, aze a kornyezete, amelyet jol es helyteleniil befolyasol, es amely visszahat ra. Elegendo, a koranak megfelelo szintii ismeretekkel rendelkezzen a termeszetrol, az ezzel kapcsolatos problemakrbl, 6s legyenek otletei a gondok megoldasara is. tamAsnE gAl viola Nyitott tanari
