Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-11-25 / 31. szám

fl? ui elnok az ui evezred elnoke lesz- hangoztatja Schmitt Pal, a NOB alelnoke, aki 2001-ben meg­­palyazza Samaranch tisztet Schmitt Pal, a parbajtorvivas ketszeres olimpiai bajnoka (csapatban 1968, 1972), a Ma­gyar Olimpiai Bizottsag elno­ke, jelenleg a vilag sportjanak masodik embere. 1983 ota tag­­ja a Nemzetkozi Olimpiai Bi­­zottsagnak (NOB), 1991-tol szu­­kebb vezetesenek (Vegrehajto Bizottsag), jelenleg alelnoki tisztet tolt be. Az 56 eves diplo­mata azelott spanyol nagyko­­vet volt, januartol Magyaror­­szag svajci nagykovetseget ve­­zeti majd Bernben. * A NOB szekhelye Lausanne-ban van, Bernbol kozelebb lesz oda. Egyebkent is se­­githeti ez a tisztseg sportdiplomaciai karri­­erjet?- Kozelebb leszek a tuzhoz, s nem kell messzire mennem munkahelyemtdl, hogy ket feladatnak is eleget tegyek. Ezek raadasul se­­githetik egymast. * J. A. Samaranch mandatuma 2000 utan lejar. A NOB elnoke, aki a moszkvai olimpia ota all az olimpiai mozgalom elen, jelezte, hogy nem jelolteti magat a kovetke­­zo valasztasi idoszakra. A hirek szerint On az egyik legkomolyabb jelolt annak ellene­­re, hogy a volt keleti blokk orszagabol szar­­mazik.- Ez a blokk mar nem letezik, demokrati­­kus orszag amienk, olimpiai bizottsagunk sok sikert mondhat magaenak. 2001-ben egesz biztos megmeretem magam, s azt is tudom, nem leszek egyediil. Nagyon komolyan felke­­sziilt sporttarsaimmal es barataimmal kell ver­­senyeznem. Ugy erzem, egyiknel sem vagyok jobb, de nem erzem magam rosszabbnak sem. Bizalommal vagok neki a versenynek, nem gondolok semmi politikai vagy nyelvi, esetleg territorialis osszefogasra. Ugy gondolom, hogy a 117 NOB-tag szemelyes bizalmat, ba­­ratsagat, hitet kinalja majd az uj elnoknek. En azon dolgozom, hogy elnyerjem tarsaim bi­zalmat. Termeszetesen, lesz koncepciom, ezt a 2000. ev vegeig eljuttatom a kollegaimnak. * Legalabb annyit aruljon el, lesznek-e ujitasok az eddigiekkel szemben?- Kell is, hogy legyenek. Az uj elnok az uj evezred elnoke lesz, at kell gondolnia a tudo­­mdny, a penz, a televizio, a szponzorok szere­­pet, ugyanakkor fel kell vallalnia a sport fan­­tasztikus lehetoseget a jovo szazad generacio­­janak neveleseben, s maganak a sportnak a szerepet a tarsadalomban. Egy uj, dinamikus hozzaallast kepzelek, megdrizve mindazt az eredmenyt, amelyet az elodok elertek a szaz ev alatt. Megdrizve a szolidaritast, az ossze­­tartozast, a filozofiat, am it szaz eve orzilnk ahhoz, hogy az olimpiai mozgalmat a vilag megbecstilje. * Hol van jelenleg Magyarorszag szere­­pe az olimpiai mozgalomban?- Nalunk nagyon komoly hagyomanyai vannak, Magyarorszag alapito tag volt, ott voltunk az elso jatekokon, sot NOB-tagunk is volt Kemeny Ferenc szemelyeben. Nagyon szep eredmenyekre tekintiink vissza. Nem­­csak a sporteredmenyeket, hanem az olimpiz­­mus eszmejet orizzilk. Sikeres a Magyar Olimpiai Akademia, a magyar gyerek eleg so­­kat tud az olimpiai gondolatrol. * Ez az iskolak, az oktatasi rendszer jd­­voltabol van igy?- Ez nem szisztematikus oktatasnak az eredmenye, a tortenelemben, sajnos, nines egy kis resz sem olimpiai tortenet cimmel. In­­kabb a testnevelo tanarok erdeme. * Akar-e, fog-e Magyarorszag a kovet­­kezd evezredben olimpiat rendezni?- Magyarorszag haromszor palyazott, leg­­utoljara 1960-ban, amikor Roma rendezte az olimpiat, mi a ketto kozdtt voltunk. En ebben a pillanatban ugy latom, hogy oriasi a rivali­­zalas es mi infrastrukturaban, repiiloteri, szal­­litasi es szallodai kapacitas teren, a sportlete­­sitmenyeket illetoen meg nagyon elmaradunk a mostanaban jelentkezo nagyvarosoktol. Nem mondunk le rola, nalunk az emberek na­gyon szeretik a sportot es talan egyszer, ha mar az Europai Unio orszaga leszunk es Bu­dapest europai fovaros, am it ot-tiz even beliil elerhetiink, akkor megpalyazzuk. Es biztos vagyok benne, hogy Budapest melto jelolt lesz. * A kelet-europai orszagokban a valto­­zasok utan oriasi problemat jelent a sport finanszirozasa. Hogyan oldotta meg ezt a kerdest Magyarorszag?- Magyarorszag ugyanabban a cipoben jart jo ideig, mint Szlovakia. Az allamilag ve­­zerelt olimpiai mozgalombol es a sportbol az allam kivonult es a gazdasag meg nem volt eleg eros ahhoz, hogy eltartsa a sportot. Sze­­rencsere, a magyar gazdasag mar eleg eros ah­hoz, hogy eltartsa a sportot, tudjunk talalni szponzorokat, emellett viszont nagyon fontos az allammal vald egyuttmukodes. * Milyen koltsegvetessel dolgozik a MOB?- Most nagyot fog valtozni a dolog. Az uj sport- es ifjusagi miniszterium tobb feladatot kivan adni az olimpiai bizottsagnak, a ver­­senysport nagy reszet, a finanszirozast, a fel­­ugyeletet nekiink atadja, ugyhogy most meg­­szalad a kdltsegvetesunk. Mi negyszazmillid forinttai gazdalkodunk egy evben, ez durvan ket millio dolldr. Ennek a fele szponzori beve­­teliink, a masik felet az allamtol kapjuk. * Mennyit forditanak az olimpiai felke­­sziilesre?- Az egesz penz arra megy, magunkra na­gyon keveset forditunk, hiszen osszesen hat dolgozoja van a MOB-nak, en tarsadalmi munkaban vegzem a feladatom. Ezen kiviil van a Gerevich-alapitvany, amelyen van meg­­kozelitdleg nyolcszazmillio forint. Ebbol osztjuk ki az bsztondijakat - minden sportolo, Schmitt Pal nemregiben Pozsonyban jart az olimpiai generaciok taldlkozojdn. A kepen bal­­ra meghivoja, Vladimir Cernusak, aki egyben patronusa volt a NOB-ba vald belepesekor.

Next

/
Thumbnails
Contents