Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-28 / 29. szám
iiiy i f t Koran sotetedik — a tennivalok is fogyatkoznak Oktober utolso, november elso heteben fejezziik be az utolso sziireti munkakat, a naspolya szedeset is. A vege fele kozeledik a telepitesi ideny is - az iilteteseket a fold atfagyasa elott be kell fejezniink. A fekete- es a pirosribiszke, a koszmete, valamint a malna telepiteset hagyjuk utoljara. Az agyasok elokeszitese telre Az, hogy az agyasokat a t61 elott kell-e asnunk, elsosorban a talajadottsagoktdl fugg. Aligha keriiljtlk el az aso hasznalatat, ha a talaj erdsen kdtdtt, agyagos, vagy abban az esetben, ha gyepet vagy ugart akarunk zoldsegagyassa feltdrni. Ebben az esetben a talajt nagyobb hantokka assuk fel 6s forgassuk meg. Telen a ho es a fagy hatasara ezek a hantok szetfagynak, s tavasszal finom szerkezetu talajhoz jutunk. A kdnnyii, homokos talajokat, vagy azokat az agyasokat, amelyeknek a talaja laza es kielegitoen gazdagok humuszban, nem szUkseges felasni. A letakaritott agyas felszinere 15-20 cm vastagon lombot retegeziink. E cdlra legmegfelelobb a kiilOnbdzd fak vegyes lombja. A did- 6s a tolgyfa levelei azonban kevdsbe alkalmasak, inert nehezen bomlanak: ezeket ezert inkabb a komposztra tegyilk. Nem tanacsos azon fak lombjait sem felhasznalni, amelyek nagyforgalmu utak mellett allnak, mert ezek nagyon sok karos anyagot tartalmazhatnak. Annak erdekeben, hogy a lombot a szel ne hordja le az agyasokrol, alaposan meg kell nedvesitenunk. A szetteritett reteg tetejet beszorhatjuk erett vagy felerett komposzttal. Szobanovenyeink szamara keszithetunk a lakasban ablakszerkenyt vagy uvegszekrdnyt. Ismeretes, hogy az eredetileg tropusi, paras, fdlarnyekos, mers6kelten meleg kOmyezetben 616 n0v6nyek szamara a teli kdzponti futeses, szaraz levegoju lakasban nem a legkedvezobbek a kdriilmdnyek. Ezert vagy sokat kell OntOzgetni, permetezni es a fittest szabalyozni ndv6nyeink szamara, vagy ahol ez nem lehets6ges, sargulnak, foltosodnak, lombjukat lehullatjak. A szamukra kdszitett “klimaszekrenyben” viszont ugy szabdlyozhatjuk a homdrsdkletet, pdraviszonyokat, ahogyan az a legkedvezobb. A karacsonyi kaktuszt, amarilliszt, mar gyakrabban dntdzzuk. Ugyancsak juttassunk vizet legaldbb egyszer a hajtatasra cserepbe Ultetett viraghagymaknak. A muskatlitOveket is szedjiik fel es vagy cserepben a lakasban vagy az Uveghazban tovabb viragoztathatjuk, arm'g meg bimbok ldtszanak rajtuk: vagy szarazon, gydkerzetdbol a fdldet kirazva es felaggatva tartjuk tavaszig. Az elobbi mddszer a jobb, mert amint viragzas^t befejezte, OntOz6s6t csOkkentve csak epp, hogy ki ne szaradjanak, kOnnyebben attelelnek, mint fold ndlkiil. Ha m6g kinn vannak a szabadban a nagy termetu edenyes n0v6nyeink - a leander, a kukoricalevel, a bab6rlev61, az agapantusz ezeket stirgosen vigyuk be teleldhelyiikre: 5-10 C-fok kOriili pince, veranda megfelelo a szamukra. November elso feleben elsosorban a kajszi, a cseresznye, a meggy es a szilva ritkito metszese idoszeru. Ritkitd metszessel elsosorban a korona jobb megvilagitasat tessziik lehetovd. Az alma metszesenel fontos tudni, hogy a korona kialakitasat kovetoen az a fontos, hogy min61 tobb termOriigyet biztositsunk. Kezi szedesre szdmitva a korona minel alacsonyabb legyen, gyorsan forduljon termore, aranylag sok 6s jo minosdgu gyiimdlcsot teremjen. Minden koronaformaval szemben az a kOvetelmeny, hogy eros es szellos legyen. A fiatal fat igyekezzunk termoegyensiilyba hozni. Ezt ugy drjiik el, hogy az elso 6vekben keveset, k6sobb tObbet metszilnk. A termorefordulas idoszakaban, amikor a fa eldrte a kivant magassagot, a sudarvesszot eltavolitjuk. Ezzel a korondt kikatlanozzuk, hogy ezzel is mdrsekeljiik a tovabbi magassagi nOvekedest. A termofakon a rikito metsz6ssel elsosorban a korona kiilso rdszeirol tavolitjuk el a suriisOdo rdsze-A naspolya kesd osszel, oktober vegen, nofember elejen szedhoto A. jdercsfpte fermes ize zamotosabb. A leszcdctf g^umolcs nehany heti tarolas utan puhul mcg es vdjik fogyaszthafova. ket. Azzal, hogy az elsurusOdOtt kiilso koronafeluletet rendszeresen ritkitjuk, az almafa termdfeluletdt kiviilrol befele, melysegi iranyban nOveljtik. Az almafa sohasem a korona belsejeben, hanem a kiilso r6szein surusOdik el, az un. “ndvekedesi pontokon”. Az elhalt, letOrt, fertozdtt agreszeket rendszeresen el kell tavolitani. Jo ha tudjuk: a koronaritkito metszest befolyasolja a fa kora, ndvekedesi er6- lye es a termoriigyek mennyisege. Az alma metszesdnek nehany gyakorlati szabalya: a metszes segiti a fa hajtasndvekeddset, a metsz6s erossdgenek aranyban kell lenni a fa termokdpess6g6vel, amelyet a talaj adottsagai 6s a csapaddkviszonyok is befolyasolnak. A metsz6ssel teremtheto meg a 16tfenntarto es fajfenntarto szervek egyensulya. A metsz6s mdrteke a kdrnyezettdl, a talajtdl 6s a fajtdtol is filgg. A vesszdket kiilOnbdzd szdg^llasban lekdtdzhetjtik, 30-45 fok, igy a termoriigyek kdpzod6se eroteljesebb. A vesszdk hosszura (gyeng6n) visszametszese sietteti a termore fordulast, a rOvidre (erdsen) visszametsz6s pedig keslelteti. Zajos erjedes utan (ket-harom het mulva) feltetlentll l^ssunk hozza az elso fejtdshez. Fontos, hogy az ujbor ne maradjon sokaig a sepron. Gondoljunk arra, hogy a kordbbi fejtes mindig jobb, mint a kesoi! A seprd ugyanis tele van olyan anyagokkal, amelyek kOnnyen romlanak s igy karos ut6erjed6st indithatnak el. Darabban sohase maradjon a hordd (se az iivegballon), mert az ujbor kOnnyebben romlik. Forditsunk figyelmet a pince hdmersdkletere is. A feher boroknak a 10-12 C-fok a kedvezo, a vdrdsOknek pedig a 12-14 C-fok. CSIBA LASZL6 logos? Nem jogos? G.F. ersekujvari olvasdnk leveleben azt kerdezi, hogy a gyiilekezds megtartisihoz ki kell-e kerni a helyi onkormanvzat engeddlydt. Igy tdj6koztattdk fit ugyanis a kozseghazan, amikor afeldl erdeklodott, hogy milyen feltitelek mellett rendezhetnlnek demonstriicidt a zoldseg- es gyiimolcsfelvasarl&s kdruli mesterkedesek ellen? Rosszul informdltak Ont. Az 1990. 6vi 84. es 175. szamu a gyillekezdsi jogrdl szdld tdrveny, Osszhangban az alkotmany 28. Cikkelyevel kimondja, hogy a polgdroknak joguk van a b6kes gyiilekezeshez, amely arra szolgal, hogy a polgarok velemdnyt nyilvdnitsanak kdzcelu politikai, gazdasdgi es kulturAlis iigyekben. A gyiilekezeshez tartozik az utcai felvonulas vagy tiintet6s is. Egyontetuen ki kell mondani, hogy az emlitett tdrvdny l.§-a 4. bekezdese szerint a gytilekezdshez nem szuksdges az allami szervek - ide tartozik az emlitett kdzsdgi hivatal is - beleegyezdse. Ami sziiksegeltetik, az a gyiilekezes bejelentese az illetdkes kdzsdghivatalban. fgy ez a hivatal kikiildheti kepviseldjet, akinek joga van tdjdkoztatast kemi, fokeppen arrdl, hogy a szervezok biztositottak-e a rendezveny zavartalan lefolydsat. Amennyiben olyan bizonyithato okot taldlna a szervezes kdriil, amely tdrvenybe titkozd, ugy a rendezvenyt fel is oszlathatjdk. A kozsegi hivatalnak joga van meghatarozni, hogy mikor es hoi nem szabad gyulest tartani. A gyiilekezest 18. eletevdt betoltott allampolgar, szlovakiai jogi szemdly vagy szemdlyek csoportja hivhat dssze. Az dsszehivdnak a bejelentdsben a kovetkezoket kell feltiintetni:- a gyiilekezes celja, megrendezdsenek napja, helye ds kezdetdnek ideje, s ha nyilvanos helyen tortend gyiilekezesrbl van szd: a feltdtelezett befejezes iddpontja;- a rdsztvevok feltetelezett szama;- a kijeldlt rendezok szdma, valamint annak kijelentese, hogy a gyiilekezest szervezesileg az Osszehivok biztositottak;- ha utcai felvonuldsrol van szo, az induldsi 6s drkezdsi hely valamint az utvonal megjeldlese;- az dsszehivo csaladi - 6s utoneve, sziiletesi szama, lakhelye, jogi szemdly eseteben ennek neve es mukoddsi helye, valamint a meghatalmazott szemely adatai;- az ingatlantulajdonos, vagy annak haszndloja beleegyezese, ha a gyiilekezes nyilvdnos teriileten kiviil, a szabad eg alatt keriil megrendezdsre. Nem kell bejelenteni a kovetkezo rendezvenyeket:-azon gyiilekezdst, amelyetjogi szemdlyek hivnak dssze, kizdrdlag tagjaik vagy munkatarsaik szdmara;- egyhazak vagy valldsi kozdssdgek altal rendezett gyiilekezesek, templomi vagy mas imahdzi dsszejdvetelek, kdrmenetek, bucsujardsok 6s egydb, vallasgyakorldst szolgdld gyiilekezdsek;- a polgarok lakasan tartott gyiilekezdsek;- zdrtkdru, nevre szoloan meghivott szemdlyek szamara rendezett gyiilekezdsek. DR. GYdRGY ISTVAN
