Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-28 / 29. szám
Cseszlaw Milosz N emzetisegek Lengyel kolto, (ro, esszeista. 1911-ben sziiletett a litvaniai Szetejnieben. Jogot vegzett a vilniai egyetemen, 1940-ben Varsoba koltozott, aktivan reszt vett az ellenallasban. 1945-51-ben diplomaciai szolgalatot teljesit Parizsban es Washingtonban. 1951-ben elhagyja Lengyelorszagot, 1960-ban az Egyesiilt Allamokban telepe dik le. Irodalmi Nobel-dijat kapott. Vilnat az europai zsidok Eszak-Jeruzsalemenek neveztek, 6s joggal tekintettek kulturalis fovarosuknak. Itt voltak azok a tudomanyos intezetek, amelyeket k6sobb New Yorkba telepitettek at, itt alakult ki a hebraista mozgalom eros kozpontja, es alighanem az itteni heber iskolak tanitvanyai tettek a legtobbet azert, hogy Izraelben ujjaszulessen a Biblia nyelve. A kis boltokban, ahol belyeget vasaroltam, mindig ott fuggott a David-csillagos doboz a cionista eelokra gyujtott adomanyokra. A kozosseg egesz elete, sokfele aramlataival, iranyzataival es torekvesevel szervesen beepult a hires Talmud- es Tbra-magyarazok varosaba, a rabbinistak es a haszidok kbzbtti konok vitak varosaba, abba a regi telepiilesbe, ahol mar bajos lett volna jovevenyeknek nevezni a zsidokat. ■ ■ ■ A zsidok miatt alakult ki bennem az a komplexus, aminek kovetkezteben mar ifjukoromban kenytelen volt lemondani rolam a jobboldal. A nacionalista part - a „helyesen gondolkozok”, azaz a szinre lepo kispolgarsag partja - a mult szazad utolso eveiben bontakozott ki, es foleg a Visztula-medenceben hatott, ahol harcot vivott a szocialistakkal. A „nemzet” szot korullengo meghatarozhatatlan, de pozitiv aura volt a fo erviink. Ezen a nyelvileg, kulturalisan es vallasilag (katolikus!) 6s hamarosan fajilag is egyseges nemzetet ertettek, holott legbuzgobb propagandists kbzott nem egy rabbileszarmazott is volt. E part sajtoja jelszavai eleg koran felkeltettek figyelmemet. Allergias lettem mindarra, aminek „nemzeti” szaga van, es fizikai undort ereztem az ilyen szagot araszto emberektol - ami aztan nagymertekben befolyasolta sorsomat. Meglehet, egy bizonyos, latszolag epp ellenkezd szimpatiakat jOslo esemeny jelentette a torest. Varosunkban a majus elsejet zsidd iinnepnek neveztek. Ezen a napon nagy felvonulast rendeztek, amelyben a baloldal minden fajtaja kepviseltette magat, a zsidd fiatalok voltak tobbsegben. Valoszinuleg azert alakult igy, mert a kereszteny neptomeg foleg a szentek vednoksege alatt allo cehekhez tomorult iparosokbol vagy meg paraszti mentalitasu munkdsokbol allt. ■ ■ ■ Fiiggetlensegem kodos szocialista elkepzeleseken alapult. Elsosorban azonban olyasmin, amit akkor nem tudtam volna megnevezni, olyannyira csak a tudatalattimat iranyitotta. Gyokereim az uj oltoanyagnak kedvezotlen talajban nottek, mert az nem volt regebbi a francia forradalomnal, es mar belem ivodott a nem szazadunkra meretezett tolerancia sok parancsszava. Azonkiviil sokat nyomott a latban a „tdsgyokeres” lengyelek iranti bizalmatlansag. Csaladom tuntetett a massagaval - olyan volt ez, mint a skotok, vallonok vagy bretonok massaga. A Litvan Nagyfejedelemseg volt a „kiilonb”, Lengyelorszag volt a „hitvanyabb”, mert ugyan mire jutottak volna nelkiilunk, a kiralyaink, koltoink, politikusaink nelkiil? Ebben a mifelenk oly altalanos lokalpatriota biiszkesegben a regmult dicsoseg emlekenek maradvanyai elnek tovabb. Az „amonnan”, azaz az etnikai centrumbol elszdrmazo lengyelekrol az a velemeny alakult ki, hogy feluletesek, komolytalanok, raadasul szelhamosok: mindezt annak az antiszemita, tulontul varsoi rokonom rovasara irtam, mert szamomra o testesitette meg „a lengyelt”. Az erenyt az o szalmalang termeszetuk ellentete jelentette, tehat az eltokeltseg es a kitartas. ■ ■ ■ Amikor az egyetemre keriiltem, meggyozodtem rola, hogy Lengyelorszagban a „baloldalra” es ,jobboldalra” tagozodas szoros kapcsolatban van a „zsiddkerdessel”. Osszehasonlitva a diaktarsaimat, eszrevettem, hogy a szarmazasuktol fuggoen keriiltek teljesen kiilonbozo vaganyokra. A zsidd fiukat es lanyokat nagyon koran hatalmaba keritette a haladas szelleme; tiltakozasuk sziileik mentalitasa es a vallas ellen osszehasonlithatatlanul hevesebb volt, mint a keresztenyeke. Gunyt iiztek a hagyomanyokbol, a szent konyveket balgasagok gyiijtemenyenek tartottak. Lenin muveit olvastak es tobbnyire marxistanak vallottak magukat. Felvallrol vettek az orszagot, amelynek allampolgarai voltak, egyebkent joggal 6rezt6k ugy, hogy itt nem var rajuk nagy jovd. Az allami allasok fele vezeto ut, keves kivetellel, el volt zarva eloluk, a hadseregben sem igen tudtak karriert csinalni, maradt a kereskedelem 6s a szabadfoglalkozasok. Itt viszont tomeges jelentkezesuk miatt, peldaul az orvosi karra, az egyetemek a tobbieknel szigorubban rostaltak meg oket. Nyilvanvalo, hogy a kikozdsitettseg allapotaban a nagyobb mozgasszabadsagot biztato nagy allamszervezetekbe vagyodtak, olykor nem is leplezve, hogy Nemetorszaggal vagy Oroszorszaggal osszehasonlitva, Lengyelorszagot kevesbe komoly kepzodmenynek tekintik. Mivel szellemi pezsgest jelentettek, es az emberi kapcsolatokban tobb melegsegre voltak kepesek, mint a katolikusok, kozossegi osztoneikkel ok voltak folenyben. ■ ■ ■ A lengyelek vedelmere el kell mondani, hogy azokban az idokben, amikor Europa tersegeben igy elszabadultak az indulatok, ok nem mutattak effele hajlandosagot, nem kovettek el merenyletet embertarsaik elete vagy testi epsege ellen, mint ahogyan varhato lett volna. Az antiszemita megmozdulasok tobbnyire csak anyagi pusztitassal vegzodtek. E nemzet lobbanekony, anarchista fiai meg tomegben sem vetkozik le erkolcsi gatlasaikat, es ha fellangol a gyulolet, utana hamar elszegyellik magukat. A fegyelmet - marpedig csak ez igazolhatja a hidegverrel elkovetett kegyetlenkedeseket - nehezen turik. Ezert azt a kiilfoldit, aki szeretne valamelyest erteni Lengyelorszag politikajat, minduntalan meglepetesek erik. A partokra tagozodas itt elegge hatarozatlan: itt a partok inkabb az emberek szellemi rokonsagan, mintsem egyezo programokon alapuld tomdriilesek, a huszadik szazadi akeiok legelterjedtebb eszkozevel - hogy embereket gyilkoljanak - nem elnek, mert ez a kdzvelemeny elott lejaratja az elkovetdket. Ebben az orszagban szinte minden rendszer kisiklik a kivulrol szarmazo meghatarozasok alol. Igy peldaul az „ez-12
