Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-28 / 29. szám
Felsoaharol elindult a szolokoszoruval dfszitett lovaskocsi. A lovasgazda Meszaros Ferenc volt, mellette a szekeren nepviseletbe dltozbtt leanyai alltak. Verebelyre erven, csatlakoztak hozzajuk a mazsorettek es a fuvoszenekar. Vegigvonultak a Zsitva-menti varoska utcain, a szabadteri szlnpad tersegebe, ahol zenekarok, enekesek vettek birtokukba a szinpadot. A nezok kozben fogyasztottak a gulyast, amit az uj termes nedujevel, murcival oblitettek le. Miutan a szabadteri szinpadon befejezodott a musor, Ahan a kulturhazban gyultek ossze a zoboraljai folklorcsoportok: Kalazrol es Geszterol, valamint a nagycetenyi citerazenekar Szoke Gyorgy vezetesevel. A rendezveny letrejottet a Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas tamogatta. Akadtak hangadok, akik ketelkedtek a rendezveny sikereben, es azt hajtogattak, hogy a valasztasok utan mire jo ez a felhajtas? Vegtil a verebelyiek kijelentettek: oket nem befolyasoljak a valasztasok eredmenyei es az idojaras sem, a sziireti iinnepelyt megtartjak. Felsoahan ugyanigy dontottek. Jokai Marai koszbntbtte a folklorcsoportok tagjait es a kozonseget, majd az ahai lanyok leptek szinpadra. Utanuk a kalaziak kovetkeztek vidam, lakodalmas jelenettel, oket a gesztei asszonykorus kovette. Nemcsak a tisztan hangzd dalaikat elvezhettiik, hanem a zoboraljai, gesztei nepviseletben is gyonyorkodhettiink. A nagycetenyi citerasok nemreg tertek haza az egyik szlovakiai folkldrfesztivalrol, ottani fell6pesiiket a Szlovak Televizid is kozveti'tette. A kalazik zartak a musort: hangulatos sziireti dalokat enekeltek es koszontoket mondtak. Ekkor jutott eszembe, hogy a szolokoszoni koriilhordozasan kiviil meg letezett egy regi hagyomany, a „borkiraly” valasztasa. Arrol sejtelmem sines, hogy mikent zajlott ez a valasztas. Bt'zom benne, hogy neprajzkutatoink tudnak felole, es talan a jovo esztendei sziireti iinnepsegen mar a „borkiraly” is visszakbszon a szinpadrol. Vegezetiil dr. Gyorgy Istvan, a Szlovakiai Kulturalis Tarsulas elnoke megkoszonte a szereplok kbzremukddeset. A sziireti iinnepsegen nem hianyzott a gulyas es a jo borocska, s FrantiSek Benedek zenekara huzta a talpalavalot. A jelenlevdk dhaja: legyen hagyomany az ahai sziireti iinnepely. MOTES IKY ARPAD (a szerzo felvetelei) Fabry ismet aktualis? V altoznak az idok es megse valtoznak. Azt is mondhatnam, hogy valtozik a felszin, marad a mely. Valami ilyesmi motoszkalt a fejemben, amikor a sajtojelenteseket olvastam az idei Fabry Napokrol. Megelegedessel nyugtaztam, es gondolom, nem esupan en, hogy a jeles rendezveny mar-mAr regi fdnyeben ragyogott. Es vele maga Fabry is! Mi tortdnt, kdrdezhetne az avatatlan. Hiszen az elmult evekben perif6riAra szorult a szlovakiai magyarsAgnak ez a jeles kulturalis rendezvenye, es vele Fabry is. Ugy is mondhatnam, hogy periferiara szorult Fabry 6s vele a rendezveny is. Most azonban szemlatomast ismet valtoznak az idok. Meglehet, hogy ismet eletre kel Fabry szellemisege, amelyet egyesek mar regen eltemettek. Kik is temettek? Talan eppen azok, akiknek aztan a legnagyobb sziiksegiik lett volna Fabryra. A nevek most nem erdekesek. Egyediil 6s csakis a tanulsag a fontos. Az, hogy mi mindig temetessel kezdjuk az ujnak epiteset. Temetjiik a regit, mikozben az uj meg meg se sziiletett. Es aztan nem marad szamunkra se regi, se uj. Kicsuszik taipunk aldl a talaj, mi pedig, akar az urlakdk, lebegni kezdiink a semmiben. A nagy semmiben! Holott, aki uj hazat epit, addig nem bontja el feje folott a tetot, amig az uj fedel el nem kesziilt. NAlunk az ujnak epitese 1989-ben megis fedelbontassal kezdodott. FAbry allot! legfokepp az utban, aki elsokent merte kdziiliink mondani, hogy hazank eg6sz Europa, s akirol Illy6s Gyula igy emlekezett: „Elt Stoszon egy klasszikus eurdpai, egy szentszaguan hu szabadsAghivo.” Es mi eppen ezt a klasszikus europait, ezt a szentszaguan hu szabadsaghivot nem akartuk a szabadsag kapujan AtbocsAjtani?... Ha AtbocsAjtjuk, 6 lehet majd egyike azoknak a „tamaszoknak”, akiket oly lAzasan kerestek a mostani tanacskozason. Mert nem igaz, hogy Fabry KassAja oly v6gtelenul messze lenne Marai KassAjAtol, hogy az egyikbol a masikba at ne lehetne ballagni. Ahogy Grendel Lajos is Atballagott, amikor a kilencven esztendds honti kdlto, Csontos Vilmos szamara mint „fdldi” Atvette az idei FAbry-dijat. Vajon rem61hetjiik-e, hogy ezt a rovid utat fiatal irdink is megteszik majd, s jovore mar ok is ott lesznek a Fabry Napokon? A kassai tanacskozason szo esett persze mas dolgokrol is. Az dtveneves Uj Szo indokolta, hogy szoba keriiljon az egesz szlovakiai rnagyar sajt6, s annak jovendoje. Ennek nyoman teszi fel a kdrdest LovAsz Attila is az Uj Sz6 oktober 19-i szamaban: milyen legyen a szlovakiai rnagyar sajto strukturaja? A pontossag kedveert szdrol-szora idezem szavait: „Megszoktuk a negyven ev alatt fokozatosan kialakult es a politikai rendszer visszAssAgait masolo sajtostrukturAt, amely nem hozhato vissza tobbe. Nem hiszem, hogy az elektronikus sajto hegemoniajanak idejen korszeru lenne 20-25 sajtotermekben gondolkodni - kozttik meg sziik retegeket is csak r6szben kiszolgalo szaklapokkal. A szlovakiai rnagyar piac szerencs6re akkora, hogy egy napilapot es ket hetilapot kepes eltartani, meg akkor is, ha jovore komolyan romolhatnak a sajtdt is befolyasolo gazdasAgi mutatok” - irja Lovasz, majd igy folytatja:„A politika feladata felmerni, mely sajtotermekeket kell a piac kivalasztasi mechanizmusara hagyni, s melyek azok, amelyek jelleguknel fogva vesztesegesek, a tarsadalom szA-. mara megis fontosak, peldaul ifjusagi, muveszeti, irodalmi folydiratok, gyermeklapok, s rdszben a kisebbsegi sajto egesze, mint a mediavilAg piacmereteitol negativ ertelemben fuggd, eredendoen tehat tAmogatAsra szorulo resze.” Mindez igy egeszdben elfogadhato allaspont, mas dolog a kivitelezhetosdge. Marpedig pontosan a politika miatt, amelynek a szortirozas 6s tamogatottsdg ugyeben dontenie kellene. A politikai dontes ugyanis valamilyen mddon mindig r6szrehajlo (ezert politikai!), 6s magaban hordozza a b6ketlenseg, a konfliktusok forrasat. A masik ilyen konfliktusforras az egyetlen napilap. Vajon lehet-e egy egesz tarka tarsadalom szdmara egyetlen napilapot kiadni? Ketlem. Ha igen, ez menthetetleniil az egyhuru kinai hangszerhez, a pi-pihez hasonlitana, es csakis a taj6koztatast szolgalhatnA, ha azt objektiven v6gezne. Ez azonban, ahogy a vAlasztasi kampany is mutatta, tobb mint ketseges. Tehat a gond tovabbra is gond maradna! SZOKE J6ZSEF A nagycetenyi citerazenekar
