Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-28 / 29. szám
_ J — __j -■ A Devavanyai—Ecsegi pusztak A magyar szakemberekre mindig nagy elvarassal tekintettek, mivel az orszag teriileten el Europa legnagyobb es legertekesebb tuzokallomanya: a szamlalas szerint 1941-ben 8 ezer 557, 1967-ben pedig 2 ezer 765. A tuzokkal kapcsolatos tennivalok megbeszelesere, az intenziv vedelem tapasztalatainak elemzesere es a faunisztikai, szaporodasbiologiai, magatartas-megfigyelesek, kutatasi eredmenyek kicserelesere nyitott lehetoseget, a szlovakiai Komarom varosaban 1973 oktobereben tartott szeminarium. A Szlovak Zoologiai Tarsasag Faunavedelmi Szakosztalya a szlovak termeszetvedelmi es vadaszati szervek kozremukodesevel ebben az evben rendezte meg a Komaromi Dunamenti Muzeum epiileteben az I. Nemzetkozi Tuzokvedelmi Szeminariumot, melyen a magyar eloadok reszletesen foglalkoztak a feszkelesi biologiaval es az allomany-kialakulassal. A magyar szakemberek altal tartott eloadasoknak az is sulyt adott, hogy a megallapitasaikat aranylag nagy mennyisegii adatra, tenyre, megfigyelesre alapoztak, s az 1974-es ev termeszetvedelmi terveikben mar szerepelt a Bekes megyeben megvaldsulo tuzokvedelmi teriilet kialakitasa kozponti tuzokkelteto es neveld teleppel. Napjainkban a Devavanyai-Ecsegi pusztak (a Koros-Maros Nemzeti Park torzsteriiletekent) orzi Bekes megye mozaikszeruen elhelyezkedo pusztai komyezetet a kbriilotte fekvo mezogazdasagi es erdos tertiletekkel. Az 1975- ben vedette nyilvanitott taj ban a taj kepi es kulturtorteneti emlekeken tul szamos vedett es fokozottan vedett allat- es novenyfaj el. E tajvedelmi korzet 1990-ben erte el mai kiterjedeketszer vegzett madarszamldlasbol kiindulva - elerte a 400 peldanyt. A sajat termeszetvedelmi tulajdonban levo 7 ezer 200 hektaros teriileten Iehetoseg van a tuzokcentrikus gazdalkodasra. A tuzok legfontosabb durgohelyei vedelem alatt allnak, feszkelni pedig altalaban 10-15 km-es korzetben szdrodnak szet a madarak. A vedett teriileten a vetesszerkezet altalaban olyan novenyekbol all, amelyek kedvezo feszkelo es taplalkozo helyet kinalnak a tuzoknak. Amennyiben valamely mezogazdasagi munka soran tuzokfeszek keriil eld, akkor a kozismertte valt feszekvedelmi eljarasokkal tortenik a veszelyeztetett feszekaljak megvedese. A kiilbnbbzo mezogazdasagi munkalatokat vegzok ugyanis mar tudjak, hogy a megtalalt feszek kornyeken nem szabad a munkalatokat folytatni, hogy a tojo vissza merjen illni a tojasokra. Ha esetleg a tuzok vegleg otthagyja a tojasait, akkor azok a tuzoktelep keltetojebe keriilnek, majd a kikelt fidkak a felneveles utan visszakeriilnek a termeszetbe. A Rehelyi bemutatokozpont E bemutatokozpont 1986- tol (izemel, s azota e terseg jelentos idegenforgalmi es szakmai kozpontjava notte ki magat. 1997 januarjatol a Korbs- Maros Nemzeti Park megujitott es atalakitott dllapotban iizemelteti a letesitmenyt. Foldrajzilag Devavanya es Ecsegfalva kozsegek kbzott feluton talalhato, epiiletegyuttese harmonikusan illeszkedik be a pusztai tajformaba. A regi nagy hangulatat es termeszeti ertekeit bemutatd festmenyeken es sok-sok abran, foton keresztiil betekintest kaphatunk a taj multjaba, noveny- es allatvilagaba. A latogato itt kaphat friss informaciot a magyarorszagi tuzokvedelem eredmenyeirdl, jelenlegi helyzeterol es a jovd feladatairol. Mindezt reszletesen bemutatja a latogatok altal is megtekintheto videofilm. A foldszinten idoszakos kiallitoterem mukodik, mely altal a latogato e tajegyseg termeszeti es neprajzi ertekeivel ismerkedhet meg. Mindez kivaloan alkalmas a termeszet irant erdeklodo iskolai szakkbrok fogadasara. E tajtdl, melyet elsosorban a szikespusztak kepe jellemez, amelyet melyebb fekvesii laposok, magasabb ftivii ecsetpazsitok, kisebb loszgyep-foltok tarkitanak, Tompa Mihaly verssoraival bucsuzunk, aki az alfbldi taj es hangulat szavakkal tortend megfestesehez hasznalta fel a tuzokat is Ordogszeker cirnii verseben: „Hol vasznat feherit a jatszi delibab, Szilaj csiko iran s feher gulya legel, Ahol a szemes tuzok setalgat a mezon, Amely nyularnyekot s ordogbordat terem. ” CSIBA LASZLO (Kotormanne Hebei Zsuzsa felvetele) set, teriilete 12 ezer 835 hektar, ebbol a fokozottan vedett teriilet 2 ezer 802 hektar. Szelne Sandor Kat al in agrarmernok, a torzsteriilet idegenforgalmi feliigyeldjenek tajekoztatasa szerint a teriilet ketharmada pusztai taj, melyen jellegzetesen szaraz es nedves szikespusztai novenytarsulasok talalhatok. A tartos szarazsag kovetkezteben a vizenyos mocsarak es mocsarretek eltunoben vannak. A pusztakon szamos vedett noveny, pl. a macskahere, a nyulank sarma, a reti oszirozsa, a sziki kocsord jelentos allomanyai talalhatok. A vedette nyilvanitott allatfajok koziil legjelentosebb a hazai allomany egyharmadat kepviselo tuzokpopulacio, melynek ldtszama - az evente
