Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-10-14 / 28. szám

X Erdekes Gpiiletek - Gpuletek Grdekessegei A kisgeresi hrizak, es a falu A falurol a leleszi prepostsag alapitoleveleben tortenik eldszor emlites - 1214-ben. Emlitve volt, hogy ke't Ge'res van itt egymas mellett: egy Ki­­csi, meg egy Nagy... A ket falu epfteszetileg is, az emberek mentalitasat tekintve is, es talan „fajilag” is teljesen eltero. Szin­­te bizonyos, hogy nem egy “fe­­szekalja” nep. A kornyekbeliek a multban a kisgeresieket a Kar­­pataljan talalhato Dobrony kozseg lakoival hoztak rokon­­sagba, legalabbis azon „torte­­netek” alapjan, amelyeket csak ra kellett fogni valamelyik falu­­ra... A nehany eve vegzett em­­bertani folmeresek alapjan a fa­lu lakossaganak 78 szazaleka erosen turanid jellegu. Ezt min­­den tudomanyos modszer nel­­ktil is az elesszemu idevetodo azonnal eszreveszi - kiilonosen az asszonyokon. Az uralkodo vezeteknevek bizonyara takarnak valamit, de nem sokat arulnak el: Docs, Bacskai (eredetileg Bocskai), Kovacs, Geresi, Erdei, Radi, stb. Ha vegigmegyiink a falu foutcajan, azonnal szembetunik, hogy egy portan 4-6 csaladi haz is lathato. Persze, ma mar m­­kabb csak malladozo, pusztulo romjaik. Itt­­ott meg megakad egy­­egy tipikus regi, kisgeresi haz, de azo­­kon is jocskan latszik az atalakftas, a „kor­­szerusftes” igyekezete. Ha belepiink egy-egy udvarba, foleg olyan­­ba, amelyiken mar nem lakik senki, elcsodalkozunk azon a hatalmas kbtomegen, amelybol ezeket a kis epiileteket emeltek valaha. A kisgeresiek kituno epfteszek voltak. Nem valami grandiozus stflusra kell gondolnunk, hanem arra, hogy sok esetben meg sarat sem ke­­vertek, hanem egyszeruen csak foldet, homokot, agyagot raktak a hegyoldalban boven termo la­­pos kovek koze es azok, bizony, minden ktilonosebb kotdanyag nelktil kibirtak evszazadokat es ma is allnak. Ha az ember olyan e'piiletek mellett all meg, mint pl. egy WC, egy kerti szersza­­mok tarolasara hasznalt, mind­­ossze alig egy ne'gyzetmeter bel­­vilaggal es kozben majdnem me'teres falakkal rendelkezo erddftmeny, akaratla­­nul is folsejlik a gya­­mi: nemde talan a kisgeresiek osei is ott voltak azokban az os­­idokben, amikor van­­dorolva Turan puszta­­sagain, olykor az a meghatarozhatatlan nevu nep hatalmas varakat emelt? A mo­­soly e's a meghatott­­sag keveredik, amikor egy kis feszernek vagy istallocskanak szant epulet hatalmas vas­­tagsagu tampillerei mellett megallunk. Ki ellen erosftettek meg ennyire ezeket a fala­­kat? Milyen idokbol valok azok az dsztondk es tudas, amelyek I fgy epftkeztettek veliik? Csodalatosak a boltfveik. A beomlott hazakon mar csak el­­vetve es maradvanyaikban, de a megbecsiilt pmcek bejarataiban ma is teljessegtikben lathatok. Kobol raktak az egyes par­­cellakat elvalaszto keriteseket, de ildomosabb lenne falakat mondam azokra a varfalszeru epftme'nyekre, amelyek sok he­­lytitt meg ma is allnak. Ha el­­gondoljuk, hogy azt a tomente­­len mennyisegu kovet az elmult szazadok szalh'tasi technikajat tekintve (aprocska szekerek, te­­hen vagy okorvontatassal), ut­­talan utakon szallftottak az epftkezesi helyekre - ha nem is a piramisok csodalata, de min­­denkeppen az emberi szorga­­lom, a lassil munka teljesftoke­­pessege es eredmenyei megdobbentdek. A fuvel, vad­­szoldvel benott romok kozott (mert legtbbbjiik mar rom) ja­­runk, a kepzettarsftas nyoman szinte a kokorszakba repiilunk vissza. A legutobbi evekben folfi­­gyeltek erre a tenyre; Kisgeres koveire es archaikus jellegere. A Sarospataki Rakoczi Muzeum, a Szentendrei Tajmuzeum es a Miskolci Hermann Otto Muze­um alapos kutatast vegzett a kozsegben, amelynek eredme­­nye remelhetoleg ez ev oszen kertil a kozonseg ele. TISZAI NAGY MENYHERT (a szerzo felvetelei)

Next

/
Thumbnails
Contents