Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-02-11 / 3. szám
Kisbojtár hz Érsekújvári járásnak százötvenezer lakosa van, három városa: Érsekújvár, Surány és Párkány, s több mint hatvan falu található területén. Az ország negyedik legnagyobb járásának két jelentős népi együttese foglalkozik gyermekfolklórral, az egyik a Mana köz ségbeli Dolinka, melynek vezetője Mária Bednářová tanárnő, és a másik, az előzőnél tizenöt évvel fiatalabb együttes a Kisbojtár, melyet szintén egy tanárnő, Hégli Marianna vezet. Az Érsekújvári járás Felső Zsitvamenti falvai közül Maňa, Kmeťovo és Michal nad Žitavou községek őrzik leginkább a szlovák népi hagyományokat, míg az alsó, párkányi részén, a magyar nemzetiség lakta területen Kéménd, Bény és Szalka községek „uralják a terepet“. A Zsitva-mente szlovák része lapos, mint az asztal, s a járás ezen részén a mezőgazdasági termelés, pásztorkodás, állattartás és szőlőtermesztés folyt. A párkányi területet a Vág és a Garam folyók szelik át, amelyek Garamkövesdnél ömlenek a Dunába, s ezt a részt különösen gyönyörűvé teszi a sok kis sziget. A kéméndi sziget ifjúsági, valamint népművészeti találkozóknak szolgált helyszínéül. A táj itt dimbesdombos, néhol még sziklákat is látni, melyek egyenest a termőföldből nőnek ki, s a folyópartokat ősidők óta szőlők borítják. E járás déli, határmenti területein lassan és aránylag későn kezdődött az iparosítás, ezért ragadt a vidékre a Galícia elnevezés. Csak a párkányi papírgyár megépülésével indult meg a mezőgazdasági terület átalakulása, az üzem munkahelyeket teremtett, s magával hozta a modernizációt is. Hégli Marianna, a Kisbojtár művészeti vezetője Kéménden nőtt fel, abban a faluban, melyben virágzott a folklór, hisz a falu megőrizte hagyományait, ragaszkodott népszokásaihoz, népviseletéhez. Férjével, Hégli Gyulával erre a gazdagságra alapoztak, amikor életre hívták a népi együttest. „Legalább fiunknak, Dusánnak is lesz hová járnia, olyan értékeket sajátíthat el, melyeket mi is mélységesen becsülünk“ — gondolta a fiatal házaspár, és az együttes már világon is volt. Már létrejöttének első három évében különböző fesztiválokon vettek részt, melyeket a Csemadok rendezett, s melyeken háromszor ők vitték el a fődíjat. Később a Csemadok országos vezetőségének aranyplakettjét, valamint Az amatőr művészeti tevékenység kiváló együttese címet nyerték el, s Hégli Marianna A népművészet érdemes dolgozója címet is magáénak tudhatja. Az utóbbi öt év legjelentősebb eseményének számít, hogy részt vettek a Duna menti népek népművészeti fesztiválján a csehországi Luhačovicén, majd Debrecenben is. Az együttesnek a kezdetektől fogva saját kísérőzenekara van, mely Tücsök névre hallgat, vezetője Madocsai Szilárd, tagjai pedig Hruška Emese, Szőcs Csaba és Mócsi Péter. Ma már a fiatalabbaknak is van zenekaruk, a Kistücsök. Hégliék egyébként is gondot fordítanak az utánpótlás-nevelésre, ami rendkívül szimpatikus vonásuk. így a Kisbojtárt Szlovákia-szerte a magyar kisebbségi kultúra kitűnő képviselőjeként ismerhették meg, akár Myjavában, akár Eperjesen vagy Východnán. Az együttesben napjainkig mintegy háromszáz gyermek fordult meg, ketten a jubileumi koncerten is felléptek közülük. Madocsai Imre kalotaszegi legényest, míg Hégli Dušan, aki a budapesti színművészeti akadémián tanul, Ipoly-menti táncokat adott elő, melynek anyagát ő maga gyűjtötte, s a koreográfiát is ő készítette. Hégli Dušan egyébként a Szőttes művészeti vezetője, a Kisbojtár koreográfusa, Madocsai Imre pedig asszisztens ugyanitt. Az ünnepi koncerten vendégszerepelt az újvári Matióiarik, a környei Szivárvány együttes, s énekelt a tehetséges párkányi illetőségű Martina Majlíková, a koncertmester pedig Lakatos Róbert volt, aki pozsonyi barátaival mély művészeti élményt nyújtott a népművészetet tisztelő, a hagyományok iránt érdeklődő nézőseregnek. S. B. Pályázati felhívás A magyarországi Országépítő Alapítvány pályázatot hirdet hazai vagy határokon túl élő, 25 évesnél nem idősebb magyar fiatalok számára A pályázat során rövid (max. 10 oldalas) dolgozat formájában helyzetképet, de különösen választ és megoldási javaslatot várunk — az értékteremtés és a pénz közötti ellentét feloldásáról, — az egyén és az egyéniség jelentéktelenedésének megakadályozásáról, — a családok megmentéséről, — a fiatalok társadalmi részvételéről és valamennyi olyan körülményről, gondról és problémáról, amelyek a magyarság sorskérdései is lettek az általános válsággal megterhelt világban. Az írásművekben térjenek ki arra, hogy mi módon, esetleg milyen intézkedésekkel vagy éppen milyen stratégiák alkalmazásával lehetne közösen úrrá lennünk a feltárt helyzeten, illetőleg hogy kinek-kinek mit kell(ene) tennie annak érdekében, hogy a pályázatban elemzett probléma oldódjék. A dolgozatokat 1998. február 28-ig várjuk az Országépítő Alapítvány címére (1450 Budapest 9., Pf. 60.). A pályázatokat szakértők bírálják el, 12 dolgozatot 50 000 forintos értékben díjazunk. A díjazás lehet ösztöndíj vagy pályázati díj. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a díjazottakon kívül azok, akik e fontos kérdésről jelentős dolgozatot írnak, nyilvánosságot kapjanak. Eredményhirdetésre várhatóan 1998 április folyamán kerül sor, amelyre minden pályázót elhív az Országépítő Alapítvány Kuratóriuma Hégli Gyula ftl w* mX ' wiwgii Marianna
