Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-14 / 28. szám
Tanacsado allattartoknak Vildgitsunk a galambnak! Sokan csak tavasztol oszig szaporitjak galambjaikat, telen pihentetik oket, masok viszont azt tartjak rendjen valonak: ha mar fogyasztjak a draga takarmanyt, akkor neveljenek is. A borongos, rovid nappalok honapjaiban azonban a galambok f6ny hianyaban nem nevelnek fiokakat az elvarhato modon. Napkozben ugyanis csak rovid ideig taplalkozhatnak, marpedig a rendszeres tojastermeleshez, a fidkak taplalekanak, a begytejnek a gyiijtes6hez a sziikseges takarmany mennyiseget fel kell venniiik. A feny hianya - akarcsak a baromfifeleknel - onmagaban is gatolja az ivari eletet, a tojastermelest, mivel a fenyingerek rovidsege, gyengesege miatt nem termelodnek a tojas kepzeseben oly fontos szerepu hormonok. Gyakorlati tapasztalat, hogy a galamboknal 12-14 oras nappal eseten varhato megfelelo szaporasag. Ezekben a hetekben a termeszetes feny a sziiksegesnek csak a fele, a hianyt - ha fiokakat akarunk neveltetni - atmenetileg potolni kell. A galambhaz nagysagatol fuggoen egyetlen 40-60 wattos villanyegovel nyujthato annyi feny a galamboknak, hogy azok sotetedes utan is taplalkozzanak, mozogjanak, etess6k fiokaikat. A nappalok hosszabodasaval fokozatosan csokkenthetd a mesterseges feny idotartama. Ebben az idoszakban a hajnalok a leghuvosebbek, a galambok ezert nem szivesen hagyjak ott feszkiiket, ezert celszerubb este vilagitani. Vihar- vagy zseblampaval megoldhato, hogy a villany lekapcsolasa utdn sem tessziik egyik pillanatrol a masikra sotette az olat, ahol az etetok koriil meg szemegetnek, az iilokeken pihennek, s mit sem sejtve ropkodnek galambjaink. Beres-csepp a baromfiaknak is A Beres-csepp aldasos hatasa tobbszorosen bebizonyosodott a human gyogyaszatban. A Beres Rt. Kutatocsoportja a Magyar Allatorvos-tudomanyi Egyetem Allat-egeszsegiigyi Tanszekenek segitsegevel nemreg uj keszitmenyt dolgozott ki 6s vizsgdlt dt laboratoriumi es gyakorlati viszonyok kozott. A baromfifel6k - brojlercsirk6k, tojdtyukok (illusztrdcids felvdtelunkon), pulykak, kacsak, libak - egeszs6ges fejlod6s6hez sziikseges anyagok gyakran hianyoznak vagy csak reszben vannak jelen a nekik szant tapokban. Ela az allati takarmanybol hianyzo fontos anyagokat nem potoljuk, akkor meg a koriiltekinto gondoskodas ellenere is lassabban fejlodnek baromfiaink, kevesbe jol hasznositjak a tapanyagokat, s gyakrabban tamadjak meg oket a kiilonfele korokozok: virusok, bakteriumok. A Galli Stibol elnevezesu takarmanykiegeszito optimalis mertekben tartalmazza azokat az alkotdelemeket, amelyek javitjak az ellenallo-kepesseget a betegsegekkel szemben. Segftik az anyagcseret, erositik az immunrendszert. Ennek kdszonhetden csokken a gyogyszerfelhasznalas. A brojlereknel, kacsaknal, ludaknal pedig jelentos testtomeg-gyarapodas novekedes erheto el. A tenyesztyukok eseteben javul az etkezesi tojas minos6ge, kevesebb lett a keltes soran befulladt tojasok aranya, s nott a csirkek eletkepessege. Az ajanlas szerint a megfelelo adagot az allatok ivovizdbe kell keverni, naponta csak annyi vizbe, amennyit az allatok biztosan elfogyasztanak. A keszitmeny adagolasa nem befolyasolja egyeb gyogyszerek, vitaminok, kokcidiosztatikumok adagolasat, mert semmifele gyogyszerkolcsonhatast nem mutattak ki a vizsgalatok. Focstejes itatas Tobb mas emlosfajjal ellentetben embrionalis elete folyaman a szarvasmarha nem szerez megfelelo vedettseget. A borju a letfontossagu immunanyagokat a fdcstejbol kapja. Az immunfeherjeken kiviil a focstej nagy asvanyanyag- es vitamintartalma fokozza annak elettani hatekonysagat. Alapkovetelmeny ezert, hogy az ujsziilbtt borju minel gyorsabban hozzajusson a szamara letfontossagu kolosztrumhoz, s ebbol eletenek elso napjaiban a leheto legtobbet fogyasszon. Nagy jelentosege van tehat annak, hogy az ujsziilott borju mikor es mennyi focstejet fogyaszt. Nehez viszont eligazodni azok kozott a tanacsok kozott, amelyek az itatando focstej mennyisegere vonatkoznak. A napi itatasok szamanak novekedesevel csokken ugyan az egy itatas alkalmaval elfogyasztott tej mennyisege, de hatarozottan nd a napi tejadag. A hdromszor vagy negyszer itatott borjak naponta 5,60 , illetve 6,20 literre teheto. A focstejfogyasztas valoszinuleg osszefugg6sben van a borjak gyomranak befogaddkepessegevel. Ha naponta kevesebb alkalommal itatjuk a borjakat, akkor ket itatds kdzott nagymertekben megno az 6hs6gerzet, s a borjak maximalisan megtoltik a gyomrukat. A suritett itatasok eseten viszont nem alakul ki ilyen m6rvu ehs6g6rzet 6s a borjak csak a kellemes jollakottsag erzetenek elereseig fogyasztjak a tejet. Ez pedig elettanilag is kedvezo, s onmagdban is jol bizonyitja a tobbszdri itatas elony6t. Tehat nem a v61etlen muve, hogy a naponta otszor itatott borjak sulygyarapodasban is jelentos fdl6nyben vannak a hdromszor, negyszer itatott borjakkal szemben. CSIBA LASZL6 logos? Nem jogos? G.H. levai olvasonk a varos tulajdonaban levo berlakasban 61, csaladjdval. Munkanelkiili, s a csalad “osszjovedelme” nem fedezi a megelhetest sem, s enndlfogva nem tudja fizetni a lakbert sem. A lakasgazdalkodasi vallalat azzal fenyegetdzik, hogy kilakoltatja a lakasbol. Kerdezi, hogy helyesen 6rtelmezi-e a vallalat az erre vonatkozd torvenyt? A lakdsgazddlkodasi vdllalatnak valdban modja van a kilakoltatasra, ill. a lakdshasznalati jog megsziintetdsdre, amennyiben a berld huzamosabb ideig nem fizeti a lakbdrt. A lakdsberlet felmonddsdhoz azonban bfrdsdgi hozzajarulas sziikseges a Polgdri Tdrvenykdnyv 711. 6s azt kdveto paragrafusa 6rtelmeben. A level bol nem tunik ki, vajon a birdsdgi hozzajarulds megszOletett-e. On tovdbbra sem fogja fizetni a lakbert es nem egyenliti ki az elmaradott lakbdrt, a lakds tulajdonosa bizonyara kdrelmezni fogja a birosagon, hogy az jaruljon hozzd a lakasberlet felmonddsdhoz. Ha a birosag hozzajdrul a lakdsbdrlet felmonddsdhoz, az ilyen vdgzes jogerdre 16p6set kovetoen a lakas tulajdonosa kilakoltathatja Ont csalddjdval egyiitt 6spedig vdgrehajto altal. Egyidejuleg a lakds tulajdonosanak kdtelessdge On szdmdra, amennyiben kiskoru gyermekeivel lakik a lakasban potlakdst, ellenkezo esetben potszdlldst biztosftani. Javasoljuk, hogy elozze meg ezt a torturdt 6s taldljon lehetosdget a lakbdr torlesztdsdre, akdr kblcson aran is 6s min61 gyorsabban azon fdradozzon, hogy munkdt vdllaljon. *** ESz. szepsi olvasonk leveldben arrdl panaszkodik, hogy munkaaddja nem hajlandd pdtldkot fizetni a szeptember 15-6n, iinnepnapon vegzett munkajadrt. A munkaadd eljdrdsdt torvenyellenesnek tartja, kerdezi, vajon megerositjuk-e ot ebben a meggydzdddsdben? Igen. Munkasziineti nap alatt a Munkatorvdnykdnyv ertelmeben a munkavdllald tartds piheneset ertjiik a het folyaman ill. iinnepnapok alatt. A h6t folyamdn ez dltaldban a szombat 6s a vasarnap, ill. az allandd iizemeltet6su munkahelyeken lehet ez a h6t mds napja is. Egy 6v alatt 104 ilyen nap van. Az 1993. 6vi 241. szdmii tdrveny rendelkezik arrdl, hogy mely napokat tekintjuk dllamilnnepnek. Ezek kdz6 tartozik szeptember 15-e is. Az 1992. 6vi 1. szamu torveny 6rtelm6ben az tinnepnapon v6gzett munkd6rt a b6ren kiviil a munkavdllalonak joga van poltekra mdgpedig az dtlagb6r 50 szdzaldkdra. A kollektiv szerzdd6sben, vagy a munkaszerzdd6sben, enn6I magasabb b6rpotl6kot is meg lehet dllapitani. DR. GYORGY ISTVAN
