Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-14 / 28. szám
sen, s mar a sziiletdse elott torodnek a harmonikus eletmodjanak megalapozasaval. Hogy a szuloi szerpet helyesen betdlthessiik, erre fel kell kesztilnunk. Biztosak legyiink abban, hogy torodni akarunk a gyermekkel es kepesek vagyunk megteremteni szAmAra a leheto legjobb komyezetet. Ez nem az anyagiakkal valo elhalmozAst jelenti, hanem a szeretet, az esztetikai ertekekben gazdag otthont. Ha ezt megadjuk a gyermeknek kialakul az onbizalma, a belso bdke, az emberekben valo hit, a szeretet erzdse. A kevesbe kivAnt gyermekek mar eleve seriilt szemelyiseggel, felelemmel, szorongassal es bizonytalansaggal sziiletnek. A csecsemonek fontos a nyugalom. Ahhoz, hogy jok legyiink hozzA, magunknak kell jonak lenni. Naponta aktivan pihenjiink. A terhesseg nagy hormonalis vAltozAsokat jelent a noknek, s ezek befolyasoljak a kedvet, a testi es szellemi teljesitdkepesseget, hogy az adodo helyzetekben megoldast talaljanak. Ezert van sziikseg a nyugodt percekre, amikor a partnerek leiilnek es oszinten elbeszelgetnek. Ez szamukra ds a pici egeszsege szempontjabol is lenyeges. A sziiletes hatarko az ember eleteben. Elhagyja a biztos helyet, ahol mindenrol gondoskodtak es megkezdi a sajat utjat. Az egdszseges gyermek az egesz csaladnak dromet szerez. A gyermek vilAgrajon: az asszony anya, a ferfi apa lesz. Egy uj kozossdget, a csaladot alkotjak. A hazastarsak szuloi szerepet kapnak. A partnereknek be kell kapcsolodniuk a munka szervezesebe es elvegzesebe. A legtobb hazassagban ilyenkor valoban megvAltozik a helyzet: erosodik a baratsag, egyre inkabb tisztelik egymast. Akadnak oly hazassagok is, amelyek eppen a teher alatt osszeroppannak. Sou e&fte 6zo£o dzetep A gyermek legfontosabb lelki igenye: a biztonsag, a tekintely, a ragaszkodas. A szeretetre egesz dleten at sziikseg van, de gyermekkorban kiilonosen. A gyermek az anya jelenleteben erzi magat a legnagyobb biztonsagban. Az anya az elso kozvetitd a gyermek es a kulvilag kozbtt. A gyonged szeretete semmivel sem potolhato. Az anyai szeretetnek Allandonak kell lennie, fuggetlenul attol, hogyan vAltozik a gyerek, milyen hibakat kovet el. Erdemes elgondolkodni a neveles celjain. Ezt mindkdt sziilonek tudatositani kell. Szakmai szempontbol a szemelyiseg fejlesztese, a kezugyesseg kialakitasa, az eletben sziikseges tapasztalatok megszerzese, a jd szokasok elsaj AtitAsa, karakterenek pozitiv formalasa a legfontosabbak. Egdszseges es jo ember kell hogy legyen belole. Az egyetemi tanaroknak konnyebb a helyzete, mint a szuloknek. Egy tantargyat oktatnak es a rossz tanulot megbuktatjak. A szuloknek sokkal nagyobb a felelossegiik, es a kovetkezmenyek is sulyosabbak. Ok olyan „tantargyat” tanitanak, melynek celja az erzesek es erzelmek fejlesztdse, a viselkedes iranyitasa. A szeretet, a szeperzek, az onuralom, a kitartas, a becsiiletesseg, az odaadas, ajosAg es tovabbi fontos tulajdonsagok kifejlesztese tartozik a „tantargyak” koze. A bukas nem csupan a diaknak faj, hanem a tanarnak, a sziilonek is. A tarsadalomban is megnyilvanul ez: a lelkileg sdriilt egyenek egeszsegtelen, negatfv eletet elnek. Az anya szerepe potolhatatlan. De onkrtitikusan kell a neveleshez viszonyulnia. Nem eleg a nevelesi modszereket egyik nemzedekrol a masikra Atvinni. Figyelemmel kell kisemiiik, hogyan reagal a gyermek a viselkedesere es ennek alapjan alakitsAk ki nevelesi stilusukat. A sziiloi szerep kiserletezo miiveszetnek is felfoghato. A „muveszek” kulonleges, nagyon drzdkeny „anyaggal” dolgoznak. Errol soha sem feledkezhetnek meg. tamAsnE gAl viola Nemzetkdzi tanulmanyi felmeres - tanulsag nelkul? A feladat Egy osztalynak 28 tanuloja van, s a lanyok es a fiuk aranya 4 : 3. Hany lany jar ebbe az osztalyba? Melyik termeket allitjak eld baktdrium felhasznaldsaval: a joghurtot, a tejfolt, a szappant vagy az etolajat? A feladat egyszeru, s a valasz is az. (Tizenhat, illetve a joghurt.) Ezeket es ehhez hasonlo kerdeseket tettek fel vilagszerte tobb mint felmillio hetedikes (13 eves) tanulonak. A tesztre az eddig megrendezett legnagyobb szabasu nemzetkdzi oktatasi felmeres, a Harmadik Nemzetkdzi Matematikai es Tudomanyos Tanulmany (HNMTT) kereteben kellett valaszolniuk. A nagy kerdes A felmerdsbol kiderult: egyes orszAgok tanuloi lenyegesen jobb eredmenyeket ertek el, mint masok. Miert? Ez a nagy kerdds, melyre meg nem sziiletett meg a valasz. A felmdresben szereplo negyvenegy orszag koziil Szingapur bizonyult a legjobbnak, mind matematikabol, mind a termdszettudomanyos tantargyakbol csaknem kdtszer annyi pontszamot ert el, mint a rangsor vegere szorult ddl-afrikai tanulok. A kelet-Azsiai orszagok megeloztdk az Egyesult Allamokat, Nagy-Britanniat ds NemetorszAgot is, holott ezekben az orszAgokban sokkal hamarabb vezettek be az AltalAnos tankotelezettseget. Az Egyesult Allamok a 17. helyet szerezte meg a termeszettudomanyi targyakbol es a 28. helyet matematikAbdl. Anglia a 25. es Skocia a 29. lett a versenyben. matematikabol es a termeszettudomanyokbol az elso 15 hely koziil hatot a kelet-azsiai orszagok foglaltak el. Matematikaban Csehorszag a hatodik, Szlovakia a hetedik, MagyarorszAg a 14. lett. Termeszettudomanyokban Csehorszag a masodik, Szlovakia a 13., Magyarorszag pedig a kilencedik helyen vegzett. Mar ebbol is kivilaglik a nagy kerdes: mennyiben hatarozzak meg egy-egy orszag tanuldinak a tudasszintjet az anyagi raforditasok? Pl. az amerikai gyermekek oktatAsAra haromszor annyit koltenek, mint a del-koreai diakokera, am az utdbbiak fblenyesen vertek oket a tesztekben. Peldankban a tavoli Del-Korea helyett persze Szlovakia is szerepelhetne, de mert a szakma e nagy kerddsre meg nem adott kielegito vdlaszt, a resziinkre talan kevesbe fajo tavoli orszagot valasztottuk... A politikusok viszonya a felmeresek eredmenyeihez A multban a kormanyok tobbsdge elzarkozott a hasonlo tesztvizsgalatoktol. A vilagranglistan elert gyatra helyezds ugyanis tamadasra alkalmas fegyvert adhat az ellenzdk kezdbe; s e felmdresek felhasznalhatdk a miniszterek megvadolasdra, hogy nem latjak el elegendo pdnzeszkozzel hazdjuk oktatasi rendszeret. Ujabban azonban valtozoban van a politika koreben e felmeresekhez valo hozzaallas. Az Egyesult Allamokban, a tanulok gyenge szereplese miatt kovetelni kezdtek az orszagos tantervi kovetelmenyek bevezetdsdt, az orszagos vizsgaszint meghatarozasat. Clinton elnok igy szolt a felmerdsrol: „a felmdrds tiikrozi az amerikai tanulok Altai az uj korszakban elerendo vilAgszinvonalat”. Jacques Chirac francia elnok szegyenletesnek minositette a francia oktatasi miniszter azon donteset, hogy elall pl. az irastudatlansagot felmero nemzetkdzi programtol, mert nem igaz, hogy ezek a felmeresek nem objektivek”. Nagy-Britanniaban Michael Helsetine miniszterelnok-helyettes felresoporte az oktatasi es foglalkoztatasi miniszterium illetdkeseinek ellenveteseit, hogy nyilvanossagra hozza az altaluk vegzett felmdrds kevesbe hizelgo adatait. A nemeteket megdobbentette diakjaink kozepes teljesitmenye, hiszen csak a 23.helyet szereztek meg a negyvenegy orszag koziil... Ezek a kiragadott peldak is mutatjak: a kormanyok novekvo hajlandosA- got mutatnak a nemzetkdzi oktatasi felmeresekben valo reszvetelre. Ennek ket fd oka van. Az egyik: a politika kezdi elismerni, hogy az oktatas kulcsfontossagu az allam meggazdagodasat illetoen. A kozvelemeny szerint az azsiai „kis tigrisek” neven nevezett orszagok gazdasaga azert novekedett olyan gyors iitemben, mert kormanyaik sikeres erofesziteseket tettek az oktatas szinvonalanak emelesdert. A masik ok: mikozben a kormanyok vilagszerte raebredtek az oktatas gazdasagi jelentosegere, kenytelenek, orszaguk gazdasagi helyzete miatt, ketsegbeesett erofesziteseket tenni az allamkiadasok korlAtozasara. Ha ugyanis a kormanyok ra tudnanak jonni, hogy az oktatasi rendszeren beliil mi segiti eld a tudasszint novekedeset, akkor remdnyeik szerint tobbletkiadas nelkul is teljesitmenyjavulast tudnanak elemi! A nagy kerdes tehat igy alakul: Mennyiben segithetnek ebben a nemzetkdzi tanuloi tudasszintmeresek? Segftenek abban, hogy rairanyitjak a figyelmet az oktatAsugy jelentosegere. Ugyanakkor, nem segftenek annak a megvalaszolasaban, hogy mennyit kellene kolteni az oktatasiigyre, mikent kellene iranyitani az oktatasiigyet, milyennek kellene lennie az iskolakat szolgalo intdzmenyrendszemek, vagy hogy milyen tantervvel ds milyen oratervvel kellene tanitani az iskolakban stb., stb... A tudasszintmdrdsek kozvdlemenyt alakitanak, s ez a kormanyok szA- mAra a meghatArozo. A kdzvdlemeny pedig elvArja az oktatAsugytol, hogy a gyermek nemcsak az iskolAban, tanulmAnyaiban, de tarsadalmi boldogulasa szempontjabol (munkAbaAHAs, tovAbbtanulAs) legyen eredmenyes. Az ehhez hasonld nemzetkdzi felmerdseknek a kozvelemdny figyelmet vegsd soron arra kellene irAnyitania, hogy a gyermek sikerrel ki tudja elegiteni a vele szemben tAmasztott tArsadalmi igenyeket, az diet diktAlta versenyben helyt tudjon Allni ds igy az elorejutAs eselyei szAmAra biztositva legyenek... MOZSI FERENC
