Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-07 / 27. szám
Fakokeselyu (Gyps fulvus) A mesek ,,griffmadara” hatalmas, pulykanagysagu (kb. 7 kgos) vilagosbarna alapszfnezetu madar. Rendkfviil nagy feliiletu szarnyakkal rendelkezik. Laba gyenge s nem alkalmas eleven pre'da megragadasara. A fakokeselyu, feher pihe'vel fedett feje es a csupasz nyaka alkalmazkodas a dogevesre. Nagyobb allatok tetemenel (juh, 16, szarvasmarha) bizony jo melyen be kell nyulniuk csoriikkel az allat testebe. Elterjedese a Fbldkozi-tenger tajekara korlatozodik, majd Azsiaban folytatolagosan kiterjed egeszen Ki'naig. Hozzank a legkozelebbi feszkelohelyek a nehai Jugoszlaviaban az Ohridi to videken talalhatok, ami megfelel 500 km tavolsagnak. Szlovakiaban 15 esetben kereken husz peldanyt eszleltek. Eddig javareszt ivareretlen fiatal kobor peldanyok keriiltek elo'. A fakokeselyu legutobbi elofordulasa a Kysuca folyo felso folyasanal fekvo' Horny Vadicov kozeleben megerdemel ne'hany mondatot. A teljesen kiehezett es alaposan atazott fakokeselyure egy erdomernbk talalt ra a falu kozeleben. A madar keptelen volt felrepulni. A helyi ornitologusok azonnal kimentek a megadott helyre s partfogasukba vettek az allatot. A napi 2 kg husadagtol felerosbdbtt fakdkeselyut junius 18-an meggyuruzve ujra kiengedtek. Azonnal szarnyrakapott, s hosszas csigavonalu korozessel elerve egy adott magassagot, elrepiilt deli iranyba. A mellekelt fenykep ezt a fakokeselyut abrazolja. A tobbi keselyufele elo'fordulasa nalunk ritkasaguk kovetkezteben mindig esemenyszamba megy. A bardtkeselyd (Aegypius monachus) mely eleri a 9 kg-ot, a mult szazadban tobbszor elokeriilt. Utolso peldanyat 1929. majus 14-en ejtettek el Iglo kornyeken. Feszkeloteriiletei tavol esnek hozzank. Balkani kbltoteruleten a populacio igen leapadt. Szamosabb az Iberiai-felszigeten es Mallorkan. A saskeselytl (Gypaetus barbatus) ugyszinten hatalmas (6 kg-os) joszag. A mult szazadban meg koltott a Deli- Karpatokban a Retyezaton, ugyszinten az Alpokban. A civilizacio es a Homo Sapiens azota o't is kiszorftotta joval de'lebbre a Balkan kies, ember nem lakta videkeire, Kre'ta szigetere. Nalunk csak egyszer keriilt meg 1942 novembereben a Morva folyo kozeleben Nagymagasfalunal. A kipreparalt peldany a Szlovak Nemzeti Muzeum gyujtemenyeben van. A dogkeselyd (Neophron percnopterus) joval kisebb elobbi rokonaitol (2—2,4kg). Szlovakiaban csak ket esetben keriilt elo' a Zolyom megyei Nagylam kornyeken 1971. majus 16-an es legiijabban a Vihorlat toveben fekvo' Ordasfalvan 1988. augusztus 2- an. Legkozelebb fekvo' feszkelbhelyei Macedoniaban vannak. Ami a taplalekszerzes modjat illeti, a ragadozomadarak rendjeben ket vegletet talalunk. Legjava eleven allatokat, jobbara repiilo madarakat zsakmanyol. A csaknem kizarolagosan dbgevo keselyuk eledeliiket kizarolag a talajon talaljak. Vaskos csoriikkel kepesek a kadaverek bo'ret felszakftani, sot a kisebb-nagyobb csontokat is osszeropogtatjak, lenyelik. Megfigyeltek, hogy lakmarozas utan annyira megtelnek, hogy keptelenek szarnyrakapni. Ilyen esetben elofordul, hogy meggondolatlan egyenek ezeket a teljesen artalmatlan es fontos tetem-eltakari'to szerepet betblto madarakat elpusztitjak. Ne feledjuk: a keselyuj kozegeszsegi szerepe vilagszerte jelentos! Uhu (Bubo bubo) A legnagyobb europai bagoly. Sulya eleri a 2,8 kgot. Tollruhaja rozsdabarna, buksi fejen tollfiilekkel rendelkezik. Hatalmas sargasvorbs szemei zord kinezest adnak neki. Szarnya szeles es lekerekftett. A hangjat utanzo hangsor „u-hu” lett a madar hivatalos neve. Nemetiil is „uhu”, esztiil “uhuu”, romanul .,buha”, torokiil „puhu” es folytathatnank meg egy sor pe'ldaval. Elterjedese Europa, Azsia es Eszak Afrika. Nyugat-europai allomanya nagyon megfogyatkozott. Szlovakiai elterjedese a sfksagokat kiveve az egesz orszag teriiletere kiterjed. Allomanyat 250-300 feszkeloparra taksaljak. Allando madar. A nappalt csendes, felreeso sziklas helyen tolti. Zsakmanyszerzeset mar az alkony felhomalyaban elkezdi. Februartol hallani me'ly s messzehangzo szolamat az „u-hu, u-hu”-t. Ez a dunamenti Kovacspatak elhagyott kdfejtoiben korabban is elkezdodhet, mfg a Tatra videken egy-ket honapos kesessel. Sziklas helyen, gyakran regi kobanyakban kolt. Feszket nem rak, csak egy melyedest kapar az adott sziklaparkanyon, s a talajra rakja 4-5 hofeher tojasat. A koitest a tojo vegzi. A him a taplalekbeszerzo. Az mkubacio 35 napig tart, majd a hazaspar kozos erovel eteti a fiokait, melyek vegso felnevelese eltart 5 hetig. Feszkelohelyehez az uhu nagyon ragaszkodik, s evtizedekig kolt ugyanazon a helyen. Taplaleka valtozatos. Nagysagrendben a pocoktol egeszen a nyulig, a pintyd'ketb'l a siketfajdig kepes barmilyen allatot elfogni. Feszke'ben talaltak pisztrangot is. Kezikonyvekben 53 emld's es 117 madarfaj szerepel az uhu etlapjan. A legmagasabb erteket (63,2%) a mezei pocok kepviseli. E reszletes adatokat kopetvizsgalatok teszik lehetbve. Aki nem tudna, a kopetek a felvett taplalek megemesztetlen reszeibol kepzodnek. A kopetek bogarak kitmdarabjait, tollat, csontokat, egerkoponyakat, szo'rt stb. tartalmaznak. Ezek vizsgalata dent fe'nyt arra, hogy az adott bagoly, esetiinkben az uhu mivel taplalkozott. A kopetelemzes nagy tudoja a radibbol is jol ismert Schmidt Egon reszletesen feldolgozta az uhu zsakmanylistajat. Megallapftotta peldaul, hogy vfzkozelben 21,7% szarcsa es 20,4% vfzipocok a taplaleka. Magashegysegekben viszont a havasi pocok (73,3%) all az elen. Lakatos Karoly 1910-ben meg (gy (rt az uhurol. „Mindent megemeszt, amivel csak megbirkozik, kartekonysaga dacara azonban vetek bantani, mert mar ugyis fogytan van!” Lam ebbb'l a nehany sorbol is kitunik, hogy az uhut ugyancsak vedeni kell. Manapsag Europa-szerte teljes vedelmet elvez, sot vannak orszagok, ahol ki'serleteznek az uhu visszatelepftesevel. A kipusztult madarfajok eredmenyes repatrialasa azonban nehez es bonyolult feladat. Nalunk az uhu, valamint az osszes bagolyfaj teljes vedelmet elvez. Kilovesiik, a fiokak elszedese, arusi'tasa, a feszkelohelyek haborftasa szigoruan tilos s biintete'st von hat maga utan! STOLLMANN ANDRAS Jan Kornan es Stefan Danko felvetelei
