Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-07 / 27. szám
4 „Vittorio de Sica"a kispadon BAROTI LAJOS szemelye a magyar labdarugas egyik kiilonleges korszakahoz fuzodik, nevezetesen amikor veget erf az aranycsapat idoszaka (1956 osze), es ujra a magyar foci feltamasztasa volt a cel. Amikor elkezdte megtiszteld megbizatasat, meg jatszott Hidegkuti, Grosics, Fenyvesi, Kotasz, Bozsik stb. Majd evek soran csapataba epitette Albertet (1959), es a tobbieket. Ez a Baroti-fele idoszak 1957 es 1966 koze esik. Majd amikor masodszor is vallalta a valogatott iranyftasat (1975-78), hasonloan egyengette a nagytehetsegu Torocsik, Nyilasi, Zombori fociutjat, de mar kevesebb sikerrel. Bardti negyedszazados labdarugdedzdi tevekenysege - mert klubcsapatokat is iranyitott - a nagy nevekre valo tekintettel sem volt zokkenomentes. A kozvelemeny sokszor nem ertette meg a mester elkepzeleseit, sokan es sokszor bfraltdk a ketsegteleniil bekovetkezett kudarcok idejen. Vezetese alatt (1962-es es az 1966-os vb) mindig egy nagyszeru csapat alakult ki, de a garda rendre valamilyen balszerencse (?) miatt nem tudta feltenni az i-re a pontot. Erdnyei koze tartozott a jatekosok posztjanak megtalalasa a csapaton beliil. Az o tanacsara vittek annak idejen egy sorral hatrabb a Dozsaba Kaposzta Benot, aki kdsobb a jobbhatved posztjan vilagszinten teljesitett. Nagy kar, hogy lelektanban mar nem volt ennyire szakerto es sokszor elkapkodta a meccsek soran a masodik felidot. Voltak jatekosok, akiket tulzottan is kedvelt - Albert, Farkas, Meszoly de voltak olyanok is, akiket majdnemhogy gyulolt - Dalnoki, Tichy, Varga Zoltdn. Bardti Lajos a haboru utan 1946-ban, meg Szegeden jatszott, de egy kellemetlen labtores 34 eves koraban abbahagyni kenyszeritette focipalyafutasat. Ekkor laiott neki az edzoi munkanak es letilt a gyori ETO kispadjara. Jo csapatot kovacsolt ossze Gydrott - de megis mennie kellett. Az 1948- 49-es bajnoksag utolso fordulojaban talalkozott a Szeged es a Gyor csapata. A szegedieken csak a gyozelem segithetett volna es ennek erdekeben mindent el is kovettek. A felidoben belepett a gyori csapat oltozdjebe a gyori vagongyar igazgatoja es csunyan lehordta a jatekosokat. Bardti kikerte a hangnemet es kitessekelte az igazgato elvtarsat az dltozdbdl. Barotit masnap Gyorben mar varta a felmondolevel - s az ok az volt, hogy az edzo nem ment bele az elore eltervelt „bundaba”, ugyanis a gyori vagongyar igazgatoja Szegedrol szarmazott. E lelkikudarc utan Bardti a Postas (1951-52), a Vasas (1953-57), az Ujpest (1967-71), majd ismet a Vasas (1972-74) mestere lett. A Vasassal 1956-ban elnyerte a KK- at (Kozep-europai Kupa), amikor azon az emlekezetes harmadik merkozesen 9 : 2-re (!) vertek a becsi Rapidot 100 ezer nezo elott a Nepstadionban. 1979-ben Portugdliaban a Benfica edzojekent bajnoksdgot nyert a csapataval. Kesobb Peruban is edzdskodott, de ott mar kevesebb sikerrel. Occse Baroti Lajos, aki 117 alkalommal ult a magyar valogatott kispadjan Dezso, aki reszt vett az 1956- os szabadsagharcban, 1957-tol 1963-ig Sopronkohidan toltdtte bortoneveit. Talan a tragikus tenyallas kenyszeritette Bardti Lajost idonkent arra, hogy tobb esetben is belement olyan dolgokba a felsobb vezetest illetoen, amely mar elore kudarcra volt itelve. Pelda erre Varga Zoltan esete, akit az 1966-os vb-en - felsobb utasitasra - nem mert betenni a csapatba, mert az ifju titan sokak szerint tul fiatal - 21 eves elmult - volt. Pedig ebben az idoben Varga Zoltan merkozeseket dontott el. Bardti utodja - Illovszky Rudolf 1966 oszen mar szerepeltette Vargat, aki ezt ragyogo jatekkal haldlta meg. A legjobb Baroti-fele valogatott csapat az 1962-es esztendore esik. Ekkorra kialakult ismet egy majdnem vilagotvero garda. A csapat a vb elott Torinoban jatszott edzdmerkozest az olasz „B” valogatottal, amelytol 3 : 1 aranyu vereseget szenvedett. Bardti tulzottan is a szivere vette e vereseget. E meccsen a csatarsor nem ontotta a golokat. Az elmaradt gdlokert a mdrkozdst kovetoen, Tichy Lajost tette felelosse. Az dltozdben ingeriilten Tichy allat is megfogta es azt mondta az akkori golkiralynak: „Vagy maga utazik Chilebe, vagy en!” A bikaeros Tichy erre azt felelte: „ Engedje el az allamat, mert erre nagyon is h&klis vagyok!” Teny, hogy e kozjatek nem kedvezett a csapatszellemnek es mar a vb elott tobb pesti pletyka is napvilagot latott. Vegiil is Sandor „Csikar” bekiilesre birta a mester es a „szoke ciklont”. Tichy golokkal halalta meg a bizalmat es a csapat legjobb csatara volt az 1962-es vb-en. Nem az o hibaja volt, hogy a csehszlovakok elleni merkozdsen az orosz Latyisev nem adta meg azt a bizonyos szabadrugasgolt. Bardti Lajos - eredeti neven Kratochwill - 117 alkalommal vezette a magyar valogatottat hivatalos merkozeseken. A garda legjobb helyezeset az 1964-es Eb-dn (akkor meg Nemzetek Kupajanak hivtak) erte el, amikor a danokat legyozve a harmadik helyet szerezte meg. E helyezdsnek ma 15 millio magyar onfeledten oriilne, de akkor ez inkabb kudarcnak szamitott, mert a cel a dontdbevalo jutas volt. Bardti edzoi fenykoraban az olasz Vittorio de Sica rendezore hasonlitott. E cim helyett bizonyara szivesebben viselte volna azt a rangot, amely sikeresebb edzoi tevdkenysdge aran tapad rd. babiAk lAszlO
