Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-30 / 26. szám

Vedett novenyeink Gombdskosbor (Tranusteinera globosa - pavstavac hlavaty) Elso es feliiletes pillantas­­ra nem is emlekeztet a kos­­borfelekre, hanem inkabb a vajviragokkal mutat alaki ro­­konsagot. Csak a viragok ko­­zelebbi megszemlelese mu­­tatja, hogy valoban az orchi­­deak nemzetisegenek egyik erdekes fajaval allunk szem­­ben. Magassaga 25-50 centi­meter, de nem ritkak a kisebb peldanyok sem. A viragszar egyenes, sargaszold, a levelek ritkasan helyezkednek el az aljan. A viragzat eleinte pira­­mis-sisakos alaku, es csak ke­­sobb valik a nevehez meltoan gomb formajuva. A viragok szennyes rdzsaszinuek, vord­­seslilasak, ritkan feherek. Bar kiildnfele lepkek is lato­­gatjak - amelyeknek csalodni kell a nektar nelkiili viragok­ban - jellemzoen onbeporzds noveny. A gombdskosbor hegyvi­­deki noveny. Szlovakiaban le­­nyegeben a Feher Karpatok­­tol a Vihorlat keleti nyulva­­nyaig mindeniitt elofordul a hegyekben, de csak ott, ahol kaszalt, fakkal es bokrokkal be nem arnyekolt retek van­­nak. Meszes es semleges, esetleg gyengen savas tide, nedves talajokon is megel - ezzel is magyarazhato vi­­szonylagosan szeles elterje­­dese. Magyarorszagon az Eszaki-Kozephegysegben, pontosabban a Matra-, a Biikk- es a Tokaji hegyek (Zempleni-hegyseg) kaszalt retjein lathato. Annak ellenere, hogy a gombdskosbor elettere arany­­lag nagy kiterjedesu, megsem mondhato, hogy tulelese gond­­mentes lenne. Ugyanis leg­­tobbszor az ember altal muvelt teriileteken el, igen erzekeny a mutragyakra, sot a tekintelye­­sebb szerves tragyazas is kepes kipusztitani. Kereklevelu harmatfu (Drosera rotundifolia - rosicka okruhloista) A novenyvilag taplalko­­zasbiologiailag erdekes ro­­varemeszto lapnovenye, a­­mely amellett, hogy a teste­­ben levo zold szmtestecskek reven asszimilalni kepes, le­­veleinek mirigyszoreivel (ten­­takulumaival) kis testu rova­­rok megfogasara es enzimek­­kel valo megemesztesere spe­­cializalodott. Mirigyszorei kdziil a szelsok mindig behaj­­lanak, a feliiletiek barmely iranyban mozoghatnak. A noveny 5-15 cm magas, eve- 16, toallo levelrozsaval es fii­­zeres forgo viragzattal. A le­velek hosszu nyeluek, kerek­­dedek vagy harant elliptiku­­sak, epek, szetteriilok, raga­­dosak es vorhenyes mirigy­­szorokkel fedettek. A fiizeres forgoban levo, surun allo vi­ragok kicsinyek, jelentektele­­nek, rozsaszmes feherek. A tokocsany tobbszdrosen hosszabb a leveleknel. A te­­nyeszido vege'n csiicsriigyet fejleszt. Viragzasa juniustol augusztusig tart. A siippedo tozegmohaparnakon jelenik meg. Mindig a forraslapok kristalytiszta vfzfolyasam te­­lepszik meg; legfeljebb hu­­muszban gazdag, meszmen­­tes es nedves tozegtalajon ve­­ti meg a labat. Del-Szlovakiaban a Kis- Karpatoktol a Felso-Bod­­rogkozig jegyzik elofordula­­sat, bar az utobbi evtizedek­­ben a folyoszabalyozasok es a tozeges tavak kiszaradasa kovetkezteben eltunt. Szlo­­vakia tobbi videken szorva­­nyosan fordul eld; Magyar­orszagon az Eszak-Alfol­­don es a Dunantulon el ne­­hany keves lelohelyen. Letet elsosorban elohe­­lyenek bolygatasa, meszezese veszelyezteti, de kedvelik a gyogynoveny-gyujtok is, ezert erre a celra eszaki orszagok­­bol importaljak. BOGOLY JANOS (a szerzo felvetelei)

Next

/
Thumbnails
Contents