Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-30 / 26. szám
y r i niina2i^ Nyilvanos kivegzesek Nok - halalra vdrva Ez ido szerint mintegy szazezer no iil bortonben Amerikaban, kozuliik 47 halalra varva. Vagyis mar csak 46, mert idokozben, februar 3-an a 777-es szamu foglyot, Karla Faye Tuckert kivegeztek. A halalra iteltek tdbbszdrds gyilkosok, a 68 eves Priscilla Ford hat embert olt meg, 1982 ota iil bdrtonben; Judias Bueoan haromszoros gyilkos, egyik aldozata a sajat fia... Karla F. Tucker harmincnyolc eves volt, amikor beadtak neki a hal&los injekciot, es huszonharom, amikor baratjaval egyiitt ket alvo embert csakannyal megoltek. Baratjat szinten halalra iteltek, 6 meghalt a bortonben. Karla F. Tucker esete rendhagyo. A bortonben teljesen megvaltozott, mas ember lett belole. Tettet megbanta, aldozatai hozzatartozoitol bocsanatot kert - s azok meg is bocsatottak sulyos biinet. Karla melyen hivo ember lett. Ket eve ferjhez ment a borton lelkesz6hez, akivel csak iivegfalon keresztiil beszelgethetett. Stephen Hawkins iigyved - a halalbiintetes eltorleseert harcolo aktivista - igy jellemzi a halalraiteltek lelkiallapotat az itelet 6s vegrehajtasa kbzdtti idoszakban: „Depresszio, harag, kozdny, lemondas”. A halalraitelt nok lelkiallapota hasonlo a gyogyithatatlan betegsegben szenvedd nok lelkiallapotahoz. Belenyugodtak a megvaltoztathatatlanba, megis csodarol almodoznak, es szenvedesiik egyre kibirhatatlanabb. Az egyhaz, az iigyvedek, az emberi jogok veddi az Amerikaban gyakran alkalmazott halalbiintetds ellen harcolnak, azzal ervelnek, hogy egyetlen demokratikus orszagban sem vegeznek ki olyan meggondolatlanul embereket, mint Amerikaban. De kiilonos - az amerikaiak 75 szazaleka a halalbuntetes mellett voksol. Ororszorszagban Borisz Jelcin a halalbiintetest eletfogytiglani bortonbuntetesre valtoztatja. Texas allamban tavaly 37 ferfit vegeztek ki, tobbet, mint amennyit az USA tobbi allamaban - egyiittveve, de not 1863 ota nem. Amerikaban 1976-ban allitottak vissza a halalbuntetest, azdta 431 ferfit vegeztek ki, de not csak egyet... most, Karlat. cji vonal Az emberi talaldkonysag hatartalan, akarcsak az emberi butasag. Ezt hasznalta ki ket olasz ferfi, Mario Locatelli es Antonio Meli, mindketten bortonjart, dorzsolt fickok. Napolyban hiszekeny naiv emberekkel elhitettek, hogy mennyei telefonnal birnak, kozvetlen osszekbttetesben allnak Istennel. A szerencsetlen maganyos emberek, akiknek az egyetlen remenyt a halal utani elet jelentette, abban a szent meggyozodesben fizettek nagy penzeket, hogy valoban a Mindenhatoval csevegnek. A mennyei beszelgetes elso perce 50 dollar volt, s minden tovabbi perc 25 dolldr. A ket szelhamos valami furcsa szektat alapitott, es odabolonditotta az emberek ezreit. A mennyei telefon otlete akkor pattant ki az agyukbol, amikor egy idds nd felkeresete a szekta szekhelyet, tanacsot kert... attol felt, hogy a satan megszdllja a lelket. A ket dorzsolt szektafdnok rabeszelte az asszonyt, hogy a lelket megmentendo - problemajat kdzvetleniil az Istennel beszelje meg. A vonal tulso vegen, az egyetemi tanarbol alkoholistava vedlett Roberto Scalfari fogadta a hivasokat. Oly meggyozden szolt Isten neveben, hogy rovid ido alatt szinte egymas kezebol kapkodtak az emberek a kagylot. Az egi telefon iizemeltetdit a rendorseg lefulelte es leiiltette. Scalfari meguszta a felelossegrevonast. Nem allithattak birosag eld, mert magahoz szolitotta az Ur. Nyaklanc - fogakbol Ina Jen malajziai bfrono gyuloli a kabitbszert. Kfmeletlen harcot folytat a drogkereskedok ellen, tobb tucat dealert kuldott mar az akasztdfara. Aldozatainak fogait pedig a nyakdban hordja, felfuzve. Az asszony occse mintegy husz eve halt meg, kabftoszer-tuladagolas kovetkeztdben. Ina Jen azdta ktizd a drogarusok ellen, mindenhol es mindig figyelmeztetett a veszelyre. Az 6 agitdlasa is nagyban hozzdjdrult, hogy az orszdgban visszaallftottak a halalbiintetest a kabftoszerrel valo kereskeddsdrt. A legrettegettebb bfronak tartjak, de szeretik. Negy eve neveztek ki, s azota otvennel tobb dealert ftelt halalra. Az akasztast is vegignezi. Nem azdrt, mintha gyonyorkodne barki halalaban, de bizonyos megnyugvas tolti el, mondja, hogy az illeto mar nem veszelyezteti a tarsadalmat. a gyerekeket. A halal beallta utdn megkeri az orvost, huzza ki az elftelt fogait, hogy gyarapfthassa iszonyatos gyujtemenyet, es megmutassa a vilagnak. Belepti dij: of dollar Szaud-Arabia turistalatvanyossaga mar nem a nagymecset Mekkaban, hancrn Rijad, pontosabban a varos egyik tere. A teren naponta tobb ezer ember gyulik ossze, hogy vegignezze a gonosztcvok lefejezeset. Az iszlam orszagokban nem ujkeletu a nyilvanos kivegzes, ant az utobbi iddben latvanyossagga lepett eld, elsosorban az amerikai es az europai turistak szamara. A kivegzesek a hetnek hat napjan folynak - napkeltetdl deleldtt tizenegy draig. A teret fak szegelyezik. iizletek, ettermek veszik kdriil. Az ,.eldadas” a kozelmultig ingyenes volt, de tekintettel a nagy erdeklodesre, szereny „beugrdt” szednek. Ot dollarert barki vegignezheti az aznapra rendelt valamennyi kivegzest, a nezok a vasracs mdgotti padokon iilve figyelik a tortenteket. A gonosztevot fekete gunyaban vezetik eld, leterdeltetik a vasracs foie, egy kamzsas hatalmas ferfi lesujt a karddal. A fej lehull, a ver lecsorog a racson... A kozonseg jol szorakozik, s bar a nyugati latogatok morbidnak es betegesnem tartjak az effele mutatvanyt, a nyilvanos kivegzeseknek partoloja is akad. mondvan, ha Amerikaban is bevezetnek. csbkkenne a bunozes... Meli A birond es gyujtemenye Locatelli
