Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-30 / 26. szám
A jezsuitak Vagsellyen 1598-1998 A Jezsuita Szerzetesrendet, a Jezus Tarsasagat (Societas Jesus) Loyolay Szent Ignac, spanyol lovag alapitotta. Az altala kidolgozott rendszabalyokat III. Pal papa szentesi'tette 1540. szeptember 27-en. A szerzetesrend elso fonokeve (generalis) Szent Ignacot valasztottak. A rend celja a kereszteny hitben valo eles, illetve visszateres oda, es az ifjusag oktatasa volt. Fo elviik: az Isten nagyobb dicsosegenek terjesztese. A rend rohamosan terjedni kezdett Europaban, de Del-Amerikaban, Kelet- Indiaban es Japanban is tartottak szamon rendtagokat. K orosztalyomban es bennem is a Jezsuita Szerzetesrendrol nem valami magaszta- 16, felemelkedd kep alakult ki, ugyanis azt tanultuk, hogy ok voltak azok, akik kicsisegekert, „bocsanatos” bunokert is kepesek voltak a maglyara vetni es hajtani az embereket. Viszont azt is tanultuk: kiepitettek az iskolarendszert, de a diakokkal nagyon szigoruan bantak. Gyakori volt a testi fenyites, s azon tulmenden mas regulazo modszereket is alkalmaztak. Kesobb egyes orszagokban a jezsuitakat iildozni kezdtek, javaikat elfoglaltak, felszamoltak es iskolaikat, rendhazaikat, kolostoraikat bezarattak. Portugaliaban olyan torveny szuletett, hogy a jezsuitaknak el kellett hagyniok az orszagot, aki nem ment onkent, kitoloncoltak. A jezsuitak nem kis megprobaltatasokon estek at, de soha nem adtak fel a remenyt es kitartottak elveik mellett, s bizakodva vartak a tarsasag visszaallitasat. Magyarorszagon, illetve Szlovakia mai teriiletein elterjedt a Jezsuita Szerzetesrend. Olah Miklos primas a hanyatlo es elhanyagolt taniigy felelesztesere biztatta a Jezus-tarsasagiakat, a Jezsuitakat. Nagyszombatban, 1559-ben megalakult az esztergomi kaptalan iskolaja, amelyet a behivott jezsuitak vezetesere bizott. Draskovich Gyorgy kalocsai bibornok-ersek Rudolf kiralytol kieszkozolte a turoci prepostsagot, amelynek birtokain, Turocon es Sellyen kollegiumok alakultak. A jezsuitak tortenetenek vizsgalodasakor olyan nevek meriilnek fel, mint Pazmany Peter, Homonnay Gyorgy, Forgach primas, Kaldi Gyorgy, Forro Gyorgy, Dobokai Sandor, es a mar emlitett Olah Miklos. Kbztiluk nehanyan Vagsellyen is miikodtek es a rendhaz oszlopos tagjai voltak. Pazmany Peter peldaul nagyon sokszor megfordult Vagsellyen, es tanitott is a jezsuita kollegiumban. A jezsuitak jelenlete Vagsellyen 1586-tol datalodik, de a gimnazium megalakulasa 1598 dszehez kotodik, amikor Turocrol a jezsuita gimnaziumot atkoltoztettek Vagsellyere. Az oktatas magas szinvonalon folyt, a szazadfordulon mar ot professzora volt a gimnaziumnak es feljegyeztek, hogy sikeres volt a rekatolizacio is. A rendhazat es a kollegiumot fokozatosan bovitettek es egyre tobb tanulo reszesiilhetett az oktatasban a ratio studiorum alapelvei szerint. A vagsellyei jezsuita kollegiumban tanult a hires kuruc generalis, Bottyan Janos (1640-1709), akit Vak Bottyannak is szoktak nevezni. Kolinovics az egyhazrend vagy szerzet fonoke feljegyezte, hogy az ifju Bottyan jdmodu tanulokent kerult a gimnaziumba, de atyja megvonta tole a tamogatast. Magara hagyatva kenytelen volt munkat vallalni. Bottyan tortenetiroi szerint az ifju rossz szajizzel tavozott Sellyerol, es ezt a tiisket magaban hordozta mcg generalis koraban is. Amikor Nyitran tartozkodott, nem a varban, hanem a varosban szallt meg. Az egyik kozeli baratja megkerdezte: miert? A generalis valasza l'gy hangzott: „Nem szeretcm a szenteltviz szagu ferfiakat!” (A nyitrai varban szekelt es szekcl az egyhaz mindenkori magasrangu lelkipasztora.) Vagsellyen volt plebanos Veresmarti Mihaly is, akit Forgach Ferenc nyitrai puspok varfogsagra itelt es csak Bocskay felkelesenek idejeben bocsatott szabadon. Veresmarti Mihaly 1610-ben tert at a katolikus vallasra. Alig ket esztendovel kesobb Sellye plebanosa lett, ahol tevekenyen reszt vett a teritesben. A jezsuitak iildoztetesenek szele elerte Vagsellyet is. A jezsuita rendhaz vagyonanak szetzuzasaban, a tanarok es a diakok uldozteteseben kiildnosen Illeshazy Sandor jeleskedett. A vagsellyei jezsuita kollegium megalakulasanak 400. evforduloja alkalmabol szeptember elejen emlekulest rendeztek. Dr. Novak Veronika Vagsellyerol, Juraj Dolinsky pater Nagyszombatbol, dr. Szogi Laszlo es dr. Farkas Gabor Budapestrol voltak tobbek mellett az eloadok. Az eldadasok bizonyitottak, hogy a Jezsuita Szerzetesrend a mai szlovakia teriileten is az egyetemes tudomyanyok es a kultura fejlodeset, szervezeset es terjeszteset szolgalta. A rendezveny alkalmabol a vagsellyei leveltarban kiallitast nyitottak meg, a volt Jezsuita Kollegium falara pedig szlovak nyelvii emlektablat helyeztek el. MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetelei) Dr. Szogi Laszlo es dr. Novak Veronika A jezsuitak kolostora, ma leveltar mukddik benne. Juraj Dolinsky pater A vagsellyei templom
